Januárban az Európai Unió munkanélküliségi rátája 5,8 százalék volt, ami megegyezett az egy hónappal korábbival, ugyanakkor a tavaly januárihoz képest 0,3 százalékponttal mérséklődött. A munkanélküliség szintje Csehországban és Lengyelországban volt a legalacsonyabb (egyaránt 2,6 százalék), Svédországban (8,9 százalék), illetve Spanyolországban (10,4 százalék) a legmagasabb - írta közleményében a KSH.
Magyarországon idén januárban a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt, ami megegyezett a tavaly ilyenkorival, az egy hónappal korábbinál pedig 0,1 százalékponttal alacsonyabb volt. A munkanélküliségi ráta alapján hazánk a tagállamok rangsorában a 9. legkedvezőbb helyen állt. A V4-ek közül Szlovákiában a magyarországinál magasabb (5,1 százalék) volt a munkanélküliség szintje - tették hozzá.
A munkanélküliek száma hazánkban – a szezonálisan kiigazított adatok alapján – januárban 210 ezer fő volt. Tavaly november és január között a munkakeresés átlagos időtartama az egy évvel korábbihoz képest 9,3 hónapról 12,1 hónapra nőtt, a tartósan (legalább egy éve) munkanélküliek aránya pedig 33-ról 36 százalékra emelkedett. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint január végére a nyilvántartott álláskeresők létszáma az előző hónaphoz képest 4,2 százalékkal nőtt, az egy évvel korábbihoz képest 1,2 százalékkal, 230 ezer főre mérséklődött - részletezték.
A Magyar Nemzeti Bank decemberi előrejelzése szerint a munkanélküliségi ráta idén 4,1–4,3, 2026-ban 3,2–3,8 százalék között alakul. Az OECD előrejelzése szerint az idei év I. negyedévétől – 4,6 százalékra becsült bázisról indulva – lassú mérséklődésre számít. Az év egészére 4,5, 2026-ra pedig 4 százalékra valószínűsíti a ráta értékét. A Trading Economics előrejelzése szerint a hazai munkanélküliségi ráta az idei év első három negyedévében 4,8 százalékra nő, majd az utolsóban 4,7 százalékra mérséklődik, míg az IMF prognózisa az év egészére 4,2, 2026-ra 4,1 százalékos rátaértéket valószínűsít - tudatták.
