1
Nagyboldogasszony búcsúját csütörtökön tartották a Minorita templomban. A szentmisét Piotr Stanislawczyk mutatta be, aki a lengyelországi krakkói tartományból érkezett. Előtte három napon át lelkigyakorlatos szentbeszédeket mondott Artur Prenkiewicz minorita házfőnök.
Piotr Stanisławczyk atya, minorita szerzetes, provinciális asszisztens az ünnepen elmondta, legfontosabb az, hogy egy-egy találkozáskor áradjon belőlünk a szeretet és a jóság.
- Szerzetesek találtak egy könyvet, amiben benne volt, hogy van egy hely, ahol találkozik a föld az éggel. Bár azt gondolták, eddig is ilyen helyen laktak, hiszen jól megfértek egymás mellett, mégis elindultak megkeresni ezt a helyet. Az út nagyon hosszú volt, eltelt több év is, mire egy ismerős helyre értek. Az ajtót kinyitva látták, hogy visszaértek arra a pontra, ahonnan indultak.
- Nagyboldogasszony ünnepe egy gyönyörű ünnep. A mi életünk is olyan, mint ezeké a szerzeteseké. Elindulunk Istentől egy hosszú útra, mely évekig tart, találkozunk különböző emberekkel, akik felé sugároznunk kell a jóságot és a szeretetett. Hiszen Mária ezt az utat mutatja nekünk, az ég felé mutat. Csak ez vezethet minket szép élethez. Ha egy találkozás nem erről szól, akkor az hiányos lesz – mondta az atya.
Nagyboldogasszony ünnepe a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepe, melyet augusztus 15-én tartanak. A történet szerint Jézus anyja földi létéből testben és lélekben is egyenesen a mennyei boldogságba jutott.
Az ünnepet Jeruzsálemben már az V. században megülték. Száz év múlva már egész keleten elterjedt, a következő században pedig Róma is átvette, ahol a VIII. századtól a boldogságos Szűz mennybevétele néven tartották számon.
Magyarországon Szent István avatta ünneppé augusztus 15-ét. Élete végén ugyanis ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, ez pedig megalapozta a Regnum Marianum eszmét, amely szerint Magyarország Mária országa. A Nagyboldogasszony elnevezés magyar sajátosság.
