Mint írták, évről évre érkeznek tavaszi bejelentések olyan madarakról, amik épületek ablakában, autók visszapillantó tükrében akár napokon át saját tükörképüket támadják. Ennek következtében legyengülhetnek, megsérülhetnek, folyamatos kopogtatásuk, ürülékszennyezésük pedig zavaró lehet.
Az MME hangsúlyozta: a jelenség hátterében a madarak költési időszakának kezdetével felerősödő területféltő magatartás, ezzel összefüggésben a civilizációs környezet "tükörkép-szennyező" hatása áll. Mivel a természetben a mesterséges tükröződő felületekhez hasonlóan gyakori tükörkép nem létezik, az állatoknak nem volt lehetőségük evolúciós szinten alkalmazkodni, felkészülni erre az ingerözönre. A nyugodt víztükörben tükröződő "ellenfél" legyőzhető, mivel a hullámzással a kép teljesen eltűnik és a víz újabb elsimulásáig nem is tér vissza.
"A hormonoktól feltüzelt hím a saját tükörképével vívott harcban képes a végkimerülésig küzdeni. Eközben nem táplálkozik rendesen, nem tudja a területét megvédeni a valódi riválisoktól, és akár a fiókák etetésébe való besegítést is hanyagolhatja. Az ablakban tükröződő madár támadása következtében betörő üveg fizikai sérülést okozhat nekik"
.
Az egyesület szerint a jelenség a tükröződő felületek eltakarásával, a külső visszapillantó tükrök behajtásával, függönnyel megelőzhető, de kihelyezhető a madarakat riasztó "rémzsinór" is.
