Ugrás a tartalomra

Pusztulnak a méhek, „etetnék” őket Szirmán

Létrehozva
Táplálékot, nektárt, virágport szolgáltat a veszélyeztetett fajnak a méhlegelő. Miskolc-szerte több területet is kijelölhetnek majd a „feladatra”, az elsőt Szirmán. Idővel vadvirágokat is ültetnek majd a Hősök emlékműve mögött.

A világ egyik legfontosabb élőlényei a méhek, a beporzó rovarok azonban már a kihalás szélére sodródtak, veszélyeztetett fajnak számítanak. A legfontosabb okok közt szerepel a mértéktelen erdőirtás, a virágos növények hiánya, vagy a növényvédőszerek kontroll nélküli használata. A beporzó tevékenységük felbecsülhetetlen, segítségükkel a növények szaporodnak, állatokat táplálnak – érthető, hogy nélkülük az állatvilág is hamarosan eltűnne a Föld színéről. A méhek által előállított méz aztán nem csupán élelmiszer, de egészségmegőrző szereppel bíró, gyógyhatású készítmény is egyben, amelyet a légúti betegségektől kezdve a bőrbetegségekig, több területen használunk.

1994-ben tartotta meg először a méhek világnapját az Országos Magyar Méhészeti Egyesület. A cél az volt, hogy április 30-án felhívják a figyelmet a szorgos kis rovarokra, védelmükre és a természetben betöltött szerepükre. Az akkori környezeti állapothoz képest alaposan romlott a helyzet a méhek és minden, beporzást végző rovar számára. Életterük hanyatlott, a táplálékukként szolgáló virágzó növények sokszínűsége csökkent. Európa- és világszerte tapasztalható tendencia a vadonélő hártyásszárnyúak számának csökkenése, pedig jelenlétük a nélkülözhetetlen a természetben.

Kép
Fotó: Mocsári László

A méhek védelme érdekében az ország több pontján alakítottak már ki úgynevezett méhlegelőt – most pedig Miskolcon is kijelöltek az első ilyen területet, mégpedig Szirmán. A térség önkormányzati képviselője kiemelte, frakciócsoportjuk fontosnak tartja a környezet védelmét, az ökoszisztéma megőrzését.

– A Hősök emlékműve mögötti, szabadon hagyott belterületen alakítottuk ki az első miskolci méhlegelőt – mutatott körbe Cseléné Figula Edina. – A területet fokozatosan alakítjuk át, olyan vadvirágok, növények kerülnek majd ide, amiket jól tudnak majd használni beporzásra a méhek.

Czifrusz Natália városi főkertész örömmel tette hozzá, Miskolcon felismerték a döntéshozók a zöld területek védelmét, a biodiverzitás megőrzését. De más miatt is fontos a méhlegelők kialakítása.

– Látjuk mi is, hogy egyre többen igyekeznek egyes élelmiszerfajtákat saját maguk megtermelni. Az ilyen kertek kialakításához pedig elengedhetetlen, hogy a beporzók jól érezzék magukat ezeken a területeken. Ehhez szeretnénk segítséget nyújtani azzal, hogy a városban kijelölünk olyan helyszíneket, amiket méhlegelőként tarthatunk fenn. Biztosítjuk ezzel, hogy a méhek a fontos virágport be tudják gyűjteni – tette hozzá.

Arról, hogy mely területeket vonhatnák még be a programba, tartanak az egyeztetések. A főkertész annyit elárult, hogy az Avastetőn, Diósgyőrben és Komlóstetőn hamarosan kijelölhetnek még méhlegelőket.

Ez is érdekelhet

Látványetetési nap a Miskolci Állatkertben
KörnyezetMiskolc
Szombaton a ragadozóké volt a főszerep a Miskolci Állatkertben, ahol egész nap látványetetésekkel és ismeretterjesztő programokkal készültek a látogatók számára.
Amikor az erdő élménnyé válik - mozgalmas év a Csanyiki Erdőház Erdészeti Erdei Iskolában
KörnyezetBorsod-Abaúj-Zemplén
Az ÉSZAKERDŐ Zrt. által fenntartott Csanyiki Erdőház Erdészeti Erdei Iskola 2025-ben is várta a természet iránt érdeklődő csoportokat és látogatókat. Változatos programokkal, rendezvényekkel és foglalkozásokkal telt meg az erdő, amely nemcsak tanulási helyszínként, hanem közösségi térként is fontos szerepet töltött be.
Hogyan védekezzünk a hideg ellen? – avagy útmutató a mínuszokhoz, fázós lelkeknek
KörnyezetMiskolcBelföldBorsod-Abaúj-ZemplénEgészség
Amikor a hőmérő higanyszála olyan mélységekbe zuhan, ahová csak a sarkkutatók és az elveszett zoknik merészkednek, ideje komolyan venni a hideg elleni védekezést. A tél ugyanis nem kérdez, nem alkudozik: egész egyszerűen ránktört.