A szél helyett a szén volt Németország legfontosabb energiaforrása az év első felében, miközben heves viták dúltak az éghajlatváltozás elleni küzdelemről a szeptemberi parlamenti választásokra készülődve.
A szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) hétfőn közölte, hogy a Németországban megtermelt 258,9 milliárd kilowattóra villamos energia több mint felét, 56 százalékát hagyományos forrásokból, például szén, földgáz vagy atomenergia felhasználásával állították elő.
Az ily módon megtermelt 144,9 milliárd kilowattóra 20,9 százalékkal haladja meg a 2020 első fél évében mért 119,8 milliárd kilowattórát. Utóbbi százalékos arányban kifejezve a teljes mennyiség 48,1 százaléka volt.
A megújuló energiák, mint a szél- és a napenergia, valamint a biogáz részaránya a teljes termelésben a tavalyi 51,9 százalékról (129,1 milliárd kilowattóra) 44,0 százalékra (114 milliárd kilowattóra) csökkent idén.
A jelentős visszaesés alapvetően arra vezethető vissza, hogy tavasszal szélcsendes volt az időjárás. Emiatt a szélenergiából származó áram mennyisége csak 57,1 milliárd kilowattóra volt, 21 százalékkal kevesebb a tavaly első félévi 72,3 milliárd kilowattórájánál. A hiányt elsősorban a széntüzelésű erőművekből származó energiával pótolták: a tavalyi 51,8 milliárd kilowattóra után idén január-júniusban 70,2 milliárd kilowattóra származott ebből a forrásból.
A szélenergia részaránya 29,1 százalékról 22,1 százalékra csökkent, míg a széné 20,8 százalékról 27,1 százalékra ugrott az idei első fél évben az energiamixben.
A szén és a szélenergia után a földgáz volt a harmadik legfontosabb energiaforrás a villamosenergia-termelésben, 14,4 százalékos részesedéssel. A negyedik helyre az atomenergia került, 12,4 százalékkal.
A jelenleg érvényes törvények értelmében Németországban 2038-ra teljes egészében be kell szüntetni a szénerőművek működtetését, 2022-re pedig ki kellene vezetni az atomenergiát.
Környezetvédelmi aktivisták és a zöld párt azt szorgalmazza, hogy 2038-nál előbb állítsák le a szénerőműveket az üvegházhatású gázok kibocsátásának gyorsabb csökkentése érdekében.
A klímavédelmi törvény értelmében az olyan üvegházhatású gázok, mint például a szén-dioxid kibocsátását 2030-ig 65 százalékkal, 2040-re pedig legalább 88 százalékkal kell csökkenteni az 1990-es szinthez képest. Európa legnagyobb gazdaságának 2045-re klímasemlegessé kell válnia, azaz csak annyi üvegházhatású gázt bocsáthat ki, mint amennyit vissza tud nyerni.
A következő kormány számára az egyik legfontosabb kihívás az lesz, hogy miként, milyen intézkedésekkel valósítsa meg a jogszabályban rögzített célokat. Például hogyan tudják nagy mértékben növelni a szélerőműparkok területét anélkül, hogy túl nagy ellenállást váltanának ki a lakosság részéről.
(A címkép forrása: portfolio.hu)
