A tengeri mikroorganizmusokban lévő kémiai jelek elemzése nyomán a tudósok arra jutottak, hogy a Jeges-tenger gyors melegedésbe kezdett a múlt század elején, amikor melegebb és sósabb víz áramlott be az Atlanti-óceánból – ez a folyamat az úgynevezett atlantifikáció. Ez a változás valószínűleg megelőzte a modern eszközökkel dokumentált melegedést. 1900 óta az óceán hőmérséklete mintegy 2 Celsius-fokkal emelkedett, miközben a tengerjég folyamatosan visszahúzódott, a sótartalom növekedett – olvasható a PhsOrg tudományos-ismeretterjesztő portálon.
A Science Advances című tudományos lapban bemutatott jelentés az első, mely történelmileg tekint vissza a Jeges-tenger atlantifikációjára és amely bemutatja, hogy a Jeges-tenger és az Atlanti-óceán északi része közötti kapcsolat jóval erősebb a korábban véltnél. Ez a kapcsolat képes formálni a sarkvidéki klíma változékonyságát, amelynek fontos hatása van a tengerjég visszahúzódására, a globális vízszint emelkedésére és a sarki jégtakaró olvadására.
A klímaváltozás következtében a világ összes óceánja melegszik, a Jeges-tenger azonban mindegyiknél gyorsabban, nagyjából a globális átlagnál kétszer nagyobb mértékben – mondta a tanulmány vezető szerzője, Francesco Muschitiello, a Cambridge Egyetem kutatója.
Az atlantifikáció a Jeges-tenger melegedésének egyik fő oka, a folyamatot megfigyelni képes eszközök, például a műholdak adatai csak 40 évre nyúlnak vissza.
A tudósok az óceáni üledékből származó geokémiai és ökológiai adatok segítségével rekonstruálták a vízoszlop tulajdonságainak az elmúlt 800 évben történt változását. Különböző módszerek kombinálásával érték el az üledék pontos kormeghatározását és keresték az atlantifikáció jeleit, például a hőmérséklet és a sótartalom változását.
A 800 éves időtartam vizsgálata során ezek az értékek nagyjából állandónak mutatkoztak, a 20. század elején azonban hirtelen változás következett be Tesi Tommaso társszerző, a bolognai sarkvidékkutató intézet szakembere szerint.
A kutatók szerint eredményeik az éghajlati modellek lehetséges hibájára is rávilágítanak, mivel azok nem tárják fel ezt a korai, múlt század eleji atlantifikációt.
A Jeges-tenger melegedése hatására olvadni kezd a sarkvidéki térség jege, ami hatással van a globális tengerszintre. A jég olvadása miatt az óceán nagyobb felületen van kitéve a napnak, hőt bocsát ki és megemeli a levegő hőmérsékletét. Az Északi-sarkvidék további melegedésével megolvad a permafroszt, az állandóan fagyott talaj, amely nagy mennyiségben metánt, a szén-dioxidnál jóval károsabb üvegházhatású gázt tárol.
