Ugrás a tartalomra

Haltetemre hívás: elvileg nincs komoly baj Mályiban 

Létrehozva
Nem vízszennyezés áll a Mályi-tónál tapasztalt tömeges halpusztulás mögött. A megszólaltatott szakértők egyöntetűen arra jutottak: egyszerűen csak túlszaporodott a populáció. 
Kép
Felvétel: Miskolc Televízió

Miután elpusztult törpeharcsák tucatjairól készült felvételek járták be a közösségi médiát, a Miskolc Televízió múlt héten utánajárt a Mályi-tónál tapasztalt jelenség okának. A napsütéses pénteken vízben s parton is elhullott haltetem fogadott minket.

(Stábunk elsőként a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályát kereste meg. Tőlük az a tájékoztatás érkezett, hogy a kijelölt fürdőhelyeken kívüli területek vízminőségének vizsgálata nem tartozik hatáskörükbe.)

A helyszínen elsőként a tó partján nyaraló tulajdonosokat kérdeztük, tapasztaltak-e már hasonló halpusztulást. A tizenhat éve Mályiban üdülő Puskás Sándor szerint ez a pusztulás a faj esetében teljesen szokványos: nagyjából hétévente jelentkezik a törpeharcsánál az effajta elhullás.

A törpeharcsa Amerikából származik, körülbelül száz éve van a magyar vizekben nagy mennyiségben. Kedveznek a feltételek a faj szaporodásának, ezért is fordulhat elő esetükben időnként túlszaporodás. Ragadozó hal, fiatal korában férgeket, rovarlárvákat és alsóbbrendű rákokat fogyaszt. Nappal kevésbé mozog, mert ilyenkor a fenéken tartózkodik, éjjel mutatkozik aktívabbnak.

Az Észak-magyarországi Horgász Egyesület hivatásos halőre szerint az invazív halfaj – melynek természetes ellensége nem igazán van – pusztulása nem újkeletű történés, nagyjából negyven-ötven esztendeje fennáll.

– Alkalomadtán a túlszaporodás következtében felüti a fejét egy vírus, és megtizedeli az állományt. Most éppen a törpeharcsáról beszélünk – véleményezte a helyzetet Orosz László, akitől azt is megtudtuk: a horgászoknak nincs mitől tartaniuk, miután az élőn kifogott törpeharcsa nem hordoz betegséget, fogyasztásra tökéletesen alkalmas.

A halvédelmi rendelet szerint tömeges elhullásról akkor beszélhetünk, ha egy héten belül folyamatosan ötven kilogramm/hektáron jelentkezik a pusztulás. A megkérdezett szakember becslései szerint Mályiban méterenként nagyjából tíz haltetem a jellemző.

Ugyancsak az egyesület részéről nyilatkozott nekünk Juhász János. A halászati őr kizárta, hogy vízszennyezésből adódna a halpusztulás, egyúttal rámutatott: sokkal érzékenyebb fajok is vannak a tóban, amiknek – e logika mentén – hamarabb pusztulniuk kellett volna már. Holott a lakossági beszámolók kizárólag a törpeharcsa elhullásáról szólnak – mindezt az ott jártunkkor készített képek is alátámasztani látszanak. 

(Címlapképünk illusztráció: a hajómodellezők magyar bajnokságának Mályiban megrendezett áprilisi fordulóján készítette Juhász Ákos)

Ez is érdekelhet

Így védekezhetünk a levéltetvek ellen
Környezet
Van, ahol már megjelentek a kártevők.
 Gróf Serényi Béla kőrisfája
Gróf Serényi Béla kőrisfája az Év Fája címért szállt harcba
KörnyezetBelföldBorsod-Abaúj-ZemplénSzabadidőBulvár
Döntőbe jutott az Év Fája versenyben Gróf Serényi Béla kőrisfája. A putnoki, közel százötven éves fára június 30-ig lehet szavazni.
Év Fája verseny öreg bükkfa
A Bükk 250 éves bükkfája az Év Fája címért versenyez
KörnyezetMiskolcBelföldBorsod-Abaúj-ZemplénSzabadidő
Döntőbe jutott az Év Fája versenyben a Bükki Nemzeti Park 250 éves bükkfája. A Szarvas-kúti rét ikonikus fájára június 30-ig lehet szavazni.
125 éve nem volt ilyen rossz a helyzet
KörnyezetMiskolcBelföldGazdaságBorsod-Abaúj-Zemplén
Több mint száz éve nem hullott ilyen kevés csapadék Magyarországon. Az úgynevezett májusi „zöldár” is elmaradt, ami tovább nehezíti a gazdák helyzetét.