A bambusz a világ minden táján – legfőképpen Ázsiában - használatos növény, amely nem fa, hanem fűféle. Legnagyobb példányai azonban a fák méreteivel vetekednek, hiszen elérhetik a harminc méteres magasságot és szélességet is. Az építészetben, használati tárgyak alapanyagaként, de a művészetben is megjelenik. Fekete Marcell Közép-Európa egyik legnagyobb bambusz magángyűjteményével büszkélkedhet legalábbis fajta darabszámban. A fiatal férfi elmondta, hogy a növény hetven különféle variációja fér meg a hatszáz négyzetméteres kertben.
A bambuszok hihetetlenül gyorsan nőnek, természetes élőhelyükön akár egy métert is naponta. Észak-Magyarországon, Borsodban, ebben a kistokaji kertben is legalább 20-30 centiméterrel lesznek nagyobbak minden nap – emelte ki a gyűjtő. A mostani enyhe tél kedvezett a bambusznak, hiszen alapvetően a meleget szereti. De a kert minden évszakban zöld, persze nyáron a legszebb, amikor a levelek a sok napsütéstől megtelnek élettel – hangsúlyozta.
Bár úgy hírlik, a bambusz igénytelen növény, ami részben igaz is, de azért, ha öntözzük és trágyázzuk, akkor sokkal több új hajtást hoz tavasztól őszig. Ha nem kap vizet, akkor a föld alatt lévő gyökerének raktárrendszeréből próbál meg nedvességhez jutni. A bambusznak nagyjából a két harmada a föld alatt van és egy harmada az, amit a földfelszín felett látunk. Előfordulhat, hogy a futó gyökérzet miatt ugyanabból az egyedből öt méterrel arrébb is kinő egy tő a kertben.
Számos különlegesség a kertben
A bambuszerdő története több mint tíz évvel ezelőtt kezdődött, amikor hazakerült az első tő, amit Marcell édesapja vett. Aztán egyre több fajtát kezdtek el beszerezni. Később már más gyűjtőkkel cserélgették egymás között a növényeket, hogy szélesítsék a fajta palettát. Óriásbambusz, fekete szárú-, zöld szárú-, sárga vagy vörös bambusz, csak néhány a hetven fajta közül, melyek latin nevét kívülről sorolja Marcell. Mivel gyorsan növő és terjedő növényről van szó, ezért sokan félnek tőle, hogy átveszi az uralmat a kertben.
Sövényt is kialakíthatunk belőle
Ez részben igaz is lehet, de van olyan fajtája a bambusznak, amely nem fut, ez a „Fargesia nemzettség”, amelynek a gyöktörzse egy helyben marad, a pampafűhöz hasonlóan szélesíti a kerületét. Ez a fajta sövénynek is kiváló, mert két-két és fél méterre is megnő és hasonlóképpen lehet alakítani, vágni, mint a tujákat. Alul be lehet dúsítani. Kis kertbe a futóbambusz egyébként nem ajánlott, márpedig a Magyarországon kapható bambuszok hetven százaléka az. Ezért informálódni kell a beszerzés előtt – ajánlotta a gyűjtő. Hozzátette: ha szeretnénk meglévő bambuszunk terjeszkedését megállítani, akkor gyökér csapda szükséges, amit HDPE lemezzel vagy betonozással lehet elérni. A világon ezer-ezerkétszáz fajtája létezik a bambusznak, ezek nagyjából tizenöt-húsz százaléka él meg Magyarországon, melyek tűrik a fagyot.
A százhúsz évente virágzó bambusz
A „Japán óriás kínai zöldbambusz”, amely Kínából származik eredetileg, de nagyjából ezer éve Japánba is áttelepítették, vagyis a Phyllostachys Nigra var. Henonis az egyik éke volt a kistokaji kertnek, de úgy tűnik ebben az évben el fog pusztulni – magyarázta Marcell. Ugyanis a növény virágzást követően eldobja a leveleit, majd végleg kiszárad. Virágzása pedig úgy száz-százhúszévente van az egész világon egy időszakban. Attól függően, melyik éghajlaton, földrészen, országban él a bambusz, lehet eltérés az évek számában. Ezek a példányok, melyek Fekete Marcell kertjében vannak, éppen most virágoznak (toklászhoz hasonlító, a pázsitfűfélékre jellemző virágzatot produkálnak).
A legutolsó virágzást egyébként 1908-ban jegyezték föl hivatalosan a világban. Feltehetően 2028-ig le fog virágozni az összes ebbe a fajba tartozó bambusztelep – hívta fel a figyelmet a gyűjtő. Ez azért lehet így, mert egy anyatőről szaporították, azaz az egész Földön ugyanazt a genetikát hordozza a növény. Ez a bambusz lehetséges, hogy már csak néhány hétig, a többi azonban még sokáig díszíti majd a kertet, amelyet egyébként szívesen megmutat az érdeklődőknek – fűzte hozzá a fiatal gyűjtő.
