Ugrás a tartalomra

Fejlesztések kezdődnek el Szirmán és Martinkertvárosban

Létrehozva
Stabil elektromos hálózat kialakítása, csapadékvíz elvezetés, úthálózat és játszótér fejlesztés, valamint egy szabadidőpark létrehozása is szerepel a városrészeket megújító tervek között, több mint kétmilliárd forint értékben.

Kép
Fotók: Horváth Csongor

Martinkertváros és Szirma folyamatban lévő és a közeljövőben várható átfogó beruházásairól tájékoztatta portálunkat Veres Pál, Miskolc polgármestere és Cseléné Figula Edina, a városrész önkormányzati képviselője (Velünk a Város). 

Az elkövetkezendő néhány hétben és hónapban megvalósuló fejlesztésekkel kapcsolatban Cseléné Figula Edina elmondta, hogy nagy erőkkel szorgalmazza Martinkertváros és Szirma az Y-hídba torkolló fő útjának tehermentesítését. A képviselő szerint ugyanis a felújított és így már jól autózható útszakaszon nagymértékben megnőtt a forgalom. Az önkormányzati képviselő beszélt arról is, hogy indítványozta a Babits utca járhatatlan részének aszfaltozását, valamint a biztonságos közlekedés megvalósítása érdekében egyeztető tárgyalásokat folytat az önkormányzattal két gyalogos-átkelőhely felfestéséről is.

Kép

Ez utóbbiakról Veres Pál elmondta, hogy már tárgyalásokat folytatnak a források előteremtésén, a Babits utcával kapcsolatban arra mutatott rá, hogy a maradék utcarész teljes aszfaltozása 80-90 millió forintot igényelne, amelyre uniós forrás nem áll rendelkezésre, ezért ezt a költséget saját forrásból kell előteremteni. Az adóbevételekből befolyt összegek azonban még nem ismertek. 

A polgármester tájékoztatójában elmondta, hogy a két városrész átfogó fejlesztése 4 milliárd forint összértékű, mivel azonban a teljes összeg jelenleg nem áll az önkormányzat rendelkezésére az a döntés született, hogy a TOP Plusz Program keretén belül 1 milliárd forintot szánnak a két városrész csapadékvíz-elvezetésének és úthálózatának fejlesztésére. Kiemelte: ez duplája annak az összegnek, amit Miskolc ebben az évben a város útjainak teljes rekonstrukciójára tudott fordítani. 

Veres Pál ismertette, hogy a program keretében, az említett 1 milliárd forint értékű forrásból több mint 10 utca újul majd meg kiegészülve a csapadékvíz elvezetéssel, de játszótér fejlesztés, illetve a Berekkert szabadidőpark létrehozása is a tervek között szerepel több mint 600 millió forintból. A polgármester megjegyezte, hogy a Bogáncs utca részleges felújítása már megtörtént, másik fele 600 millió forint ráfordítással újulhat majd meg szintén a TOP Plusz Program keretéből. 

A polgármester szót ejtett a Magyar Közút Nonprofit Kft.-hez tartozó Martinkertvárost Szirmával összekötő útról is, amelyet az ígéretek szerint a Magyar Közút Nonprofit Kft. teljes egészében újraaszfaltoz majd. Mint mondta, ennek megvalósulásáig a legszükségesebb javítások munkálatait már a héten elkezdik. 

A polgármester kitért arra is, hogy az önkormányzat már tavaly egyeztető tárgyalásokat kezdeményeztek az áramszolgáltatóval, amelynek eredményeképpen a Bogáncs utcán még ebben az évben új alállomást hoznak létre a stabil áramellátás érdekében. 

A polgármester végezetül azt mondta: arra kéri majd a következő városvezetést, hogy az elkezdett fejlesztéseket és a beadott pályázatokat határidőre fejezzék be, hogy ezzel is javítsák a területen élők életminőségét.

Ez is érdekelhet

Így védekezhetünk a levéltetvek ellen
Környezet
Van, ahol már megjelentek a kártevők.
 Gróf Serényi Béla kőrisfája
Gróf Serényi Béla kőrisfája az Év Fája címért szállt harcba
KörnyezetBelföldBorsod-Abaúj-ZemplénSzabadidőBulvár
Döntőbe jutott az Év Fája versenyben Gróf Serényi Béla kőrisfája. A putnoki, közel százötven éves fára június 30-ig lehet szavazni.
Év Fája verseny öreg bükkfa
A Bükk 250 éves bükkfája az Év Fája címért versenyez
KörnyezetMiskolcBelföldBorsod-Abaúj-ZemplénSzabadidő
Döntőbe jutott az Év Fája versenyben a Bükki Nemzeti Park 250 éves bükkfája. A Szarvas-kúti rét ikonikus fájára június 30-ig lehet szavazni.
125 éve nem volt ilyen rossz a helyzet
KörnyezetMiskolcBelföldGazdaságBorsod-Abaúj-Zemplén
Több mint száz éve nem hullott ilyen kevés csapadék Magyarországon. Az úgynevezett májusi „zöldár” is elmaradt, ami tovább nehezíti a gazdák helyzetét.