A tikkasztó nyár, de főként az augusztusi utolsó két hét után igazi felüdülés ez a kis eső, ami csepeg, szemerkél, permetez, szitál, hullik, néhol ömlik és felüdíti a még életben maradt növényeket, kimossa a port és pollent a levegőből, így szó szerint is fellélegezhetünk.
…és miközben a vízpocsolyákba lépve az átázott cipő miatt bosszankodunk, vagy kényelmetlenséget jelent az esernyő, nem vagyunk felhőtlenül boldogok. Pedig most pótlódik az ivóvizünket biztosító bükki karszt vízkincse, és a talajélet aktivizálódásához elengedhetetlen talajnedvesség.
A víz az élet feltétele, mégis mindent megteszünk annak érdekében, hogy a közvetlen környezetünkből minél hamarabb eltüntessük ezt a fontos elemet. Az udvarok, előkertek, autófelhajtók esetében egyre gyakoribb a burkolattal való fedés, de a régi, gyepes vízelvezető árkokat is egyre gyakrabban betonoztatják ki az önkormányzatok. Ezekben az esetekben a területről valóban gyorsan eltűnik a víz, de később, mondjuk a nyári rekkenő hőségben nincs enyhítő páraképződési lehetőség sem. Sokszor az ingatlantulajdonosok saját maguk töltik fel az árkokat, hogy autóparkolóként funkcionáljon a közterület, viszont az útról összegyűlő csapadékvíz sem elszikkadni, sem elfolyni nem tud. Bár tilos, mégsem ritka a csapadékvíz szennyvízcsatornába vezetése, ami jelentős csapadék esetén rontja a szennyvíztisztítók működésének hatásfokát, ezzel pedig a befogadó élővizeket is veszélyezteti.
Jó, ha nem burkolunk, de a 2 centisre nyírt gyep sem elég a vízmegtartáshoz. A rövidfüvűre nyírt parkok, kertek 17 százalékkal kevesebb vizet tudnak tárolni, mint a magasabb aljnövényzetű gyepes-cserjés-fás területek, pedig ez utóbbi együttes a talajt is jobban védi a kiszáradástól és párologtatásával hozzájárul a kellemesebb mikroklímához.
Sokszor hallani, hogy törekedni kell a csapadékvíz megtartására, de a cselekvésre való hajlandóság lassan érlelődik. Pedig a kertben gyűjtött esővíz ingyen biztosítja a locsolóvizet, az elszikkasztott nedvesség a növényzettel együttműködve a hőségnapokon enyhítheti a forróságot és települési szinten az okosan összeállított kék-zöld infrastruktúra-elemek egy élhetőbb és fenntarthatóbb környezetet tudnak biztosítani.
A cikket a miskolci Ökomenedzser Iroda munkatársai írták, mely a LIFE IP HUNGAIRY (LIFE17 IPE/HU/000017) projekt keretében az Európai Unió LIFE programjának támogatásával valósult meg.
A témában keresse bátran Miskolc MJV Polgármesteri Hivatal Ökomenedzser Irodájának munkatársait a hungairy@miskolc.hu e-mail címen.
