Ugrás a tartalomra

Az utánkeresés „professzorai” vizsgáznak a Zemplénben

Létrehozva
Versenyjellegű véreb fővizsgát rendez a Magyar Véreb Egylet és az Északerdő Zrt. november 16-án és 17-én a Zemplén-hegységben, illetve szűkebb környezetében. A rendezvény központi helyszíne az erdészeti társaság háromhutai vendégháza lesz.
Kép
Fotó: magánarchívum

Azon a hétvégén a vadászati hatóság által elfogadott vadgazdálkodási terveknek megfelelően a térség több vadászterületén társas nagyvad vadászatokat terveznek. Ezeken minden vadász arra törekszik, hogy pontos lövéssel hozza terítékre az elbírálás után kiszemelt vadat, de a legnagyobb odafigyelés mellett is előfordulhatnak sebzések.

„S ha már megsebezte, keresse meg, keresse addig, míg meg nem találja, míg bele nem kopik a talpa, míg bele nem törik a dereka. Ha pedig akkor sem találja – inkább haza se jöjjön. Mert a sebzett vad elvesztése, a döggé lövés gyalázata minden vadászvétségen túltesz”– írta az egyik legnagyobb magyar vadászként is számon tartott gróf Széchenyi Zsigmond.

A sebzés egy – vagy több – apró hibából ered, aminek számos oka lehet: a vadászláz, egy belógó ág, a nem megfelelő látási viszonyok, a vad megmozdul a lövés pillanatában, nem megfelelő a lövés előtti kitámasztás, a rosszul felmért távolság, vagy akár technikai hiba is előfordulhat. S bizony kár tagadni, hogy akár kapkodás, türelmetlenség is vezethet sebzéshez. Ugyanakkor az is előfordul, hogy a vad látható nyom nélkül tűnik el a növényzettel fedett terepen, vagy egyszerűen csak nem jó helyen keresgél a vadász.

Bármi is az ok, ha a vad megtalálására esély mutatkozik, akkor képzett, a sebzett vad felkutatásában tapasztalattal rendelkező utánkereső párost kell hívni. Bármely – utánkereső vadászati alkalmassági vizsgával rendelkező – kutyával lehet eredményesen dolgozni a sebzett vad nyomán, de az utánkeresés „professzorai” mégis csak az erre a célra tenyésztett vérebfajták. S ebből már kiderülhetett: a véreb nem vérengző fenevadat jelent, hanem a vérző vad nyomát akár kilométereken át precízen követni képes kutyát.

– A rendezvényen a térség vadgazdálkodóinál előforduló sebzéseknél hazánk különböző tájegységeiben aktívan és kiemelkedően dolgozó, ugyanakkor jellemzően zempléni kötődésű vérebvezetők vállalták a szereplést – tájékoztatta lapunkat Vereb István, az Északerdő Erdőgazdasági Zrt. kommunikációs tanácsadója.

Hozzátette: a cél a vadászat ezen misztikus részének testközelből történő bemutatása mellett a vadászati kultúra ápolása, a vadászok közötti kapcsolat erősítése, a nem vadászó érdeklődők számára pedig a vadászat fontosságának szívélyes légkörben történő valós bemutatása.

Korlátozott számban a dolgozó vérebes páros elkísérésére is lehetőség lesz, amihez terepjáró mellett elengedhetetlen a megfelelő fizikai állapot és öltözet.

 

Ez is érdekelhet

 Gróf Serényi Béla kőrisfája
Gróf Serényi Béla kőrisfája az Év Fája címért szállt harcba
KörnyezetBelföldBorsod-Abaúj-ZemplénSzabadidőBulvár
Döntőbe jutott az Év Fája versenyben Gróf Serényi Béla kőrisfája. A putnoki, közel százötven éves fára június 30-ig lehet szavazni.
Év Fája verseny öreg bükkfa
A Bükk 250 éves bükkfája az Év Fája címért versenyez
KörnyezetMiskolcBelföldBorsod-Abaúj-ZemplénSzabadidő
Döntőbe jutott az Év Fája versenyben a Bükki Nemzeti Park 250 éves bükkfája. A Szarvas-kúti rét ikonikus fájára június 30-ig lehet szavazni.
125 éve nem volt ilyen rossz a helyzet
KörnyezetMiskolcBelföldGazdaságBorsod-Abaúj-Zemplén
Több mint száz éve nem hullott ilyen kevés csapadék Magyarországon. Az úgynevezett májusi „zöldár” is elmaradt, ami tovább nehezíti a gazdák helyzetét.
Hosszabb fű, zöldebb város: így működik a Vágatlan május Miskolcon
KörnyezetMiskolc
Tóth-Szántai József polgármester kérésére Miskolc városa és a Miskolci Városgazda Nonprofit Kft. csatlakozott idén a Vágatlan május mozgalomhoz, amelyet az Élő Környezetért Felelős Minisztérium vezetője, Gajdos László hirdetett meg országosan.