Ugrás a tartalomra

„Politikai célra kezdik fölhasználni a táncházmozgalom vívmányait”

Létrehozva
Hetvenötödik születésnapja alkalmából kereste meg Sebő Ferencet a Válasz Online. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas énekes-dalszerzőt, népzenekutatót és építészmérnököt, a hazai hangszeres népzenei és táncházmozgalom egyik elindítóját Sashegyi Zsófia faggatta.
Kép
Fotók: Válasz Online / Vörös Szabolcs

Részletek a megjelent beszélgetésből:

– Azért tanácsolta a nagymamája, hogy legyen építész, mert már gyerekként körvonalazódott a művészetek iránti érdeklődése?

– Persze. A zeneiskolában, ahová jártam, nagy élet volt, csellóztam, zongoráztam, kamaráztunk, de ezen kívül is sok minden érdekelt. A nagyanyám ismert, odafigyelt rám. Azért javasolta, hogy próbáljam meg az építészetet, mert abban művészet és racionális tudomány is van, nekem pedig mindkettő ment. Így is volt jól, mert míg a művészek között sok felhőkergető volt már akkor is, az építészetben megtanulta az ember, hogy az alkotás pontosságot is kíván. Egyszer, az írásbeli statika vizsgán valamit elrontottam, és egy négyoldalas levezetés végén hülyeség jött ki. A szóbelin próbáltam értelmiségi módon kimagyarázni, ahogy a bölcsészkaron szokták, de a professzor csak leintett: kolléga, ez a gerenda leszakadt, ezen nincs mit vitatkozni.

– Műegyetemistaként szobatársával, Halmos Bélával aztán verséneklésbe kezdett. Miért a legdepressziósabb magyar költőt, József Attilát választották?

– József Attila versei is azzal gyógyítanak, amivel a népdalok: baromi jól megfogalmazzák mindazt, ami az emberben van. A népdalokban is mindig fájdalom, búcsúzás, csalódás a téma, ezek által az ember ki tudja énekelni magából a szenvedéseit és megkönnyebbül, anélkül, hogy kiadná magát.

Kép
Az idén ötven éves táncház indulását is felidézte

– Utoljára a 60. születésnapja előtt beszélgettünk, 2007-ben. Akkor ontotta a panaszt: hiába Bartók-év, Kodály-év, az ön által alapított Hagyományok Háza költségvetését lebontották, akkor a további működés is kétséges volt. A magát konzervatívnak valló Orbán-kormány aztán elhozta a Kánaánt?

– Csak rosszabb lett a helyzet. A Hagyományok Házába, amikor onnan jó tíz éve kitakarítottak engem, párthű emberek kerültek. A kapcsolatok révén egyszer csak ott ült a helyemen Kelemen Laci, aki viszont jól tudta tovább vinni a házat, mert ő velem szemben tudott pénzt szerezni. Én azt sose tudtam, ehelyett a szakmával foglalkoztam, mert annyira hülye voltam, hogy azt hittem, az a fontos. Ma már tudom, hogy ez hiba volt. Most azonban attól tartok, politikai célra kezdik fölhasználni a táncházmozgalom vívmányait, pedig az sose tett jót az ilyesminek. Sajnos azonban Magyarországon ennek elképesztő hagyománya van.

A teljes interjú ITT olvasható. 

Ez is érdekelhet

Cannes - Román film nyerte az Arany Pálmát, orosz rendezőé a Nagydíj
KultúraVilág
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Meghalt Scherer Péter
KultúraBelföld
Május 19-én, délelőtt elhunyt Scherer Péter Jászai Mari-díjas színész.
Már negyed évszázada húzzák
KultúraMiskolcBelföldVilágBorsod-Abaúj-ZemplénSzabadidő
Huszonöt éves fennállását ünnepli május 21-én, csütörtökön este 7 órától az Anima Vonósnégyes a miskolci Zenepalota Bartók-termében. A Tavaszi Fesztivál kiemelt programja a koncert.
Megállított pillanatok – megnyílt Szarka János fotókiállítása az Ifiházban
KultúraMiskolc
„Megállított pillanatok” címmel nyílt fotókiállítás Szarka János alkotásaiból az Ifjúsági Ház galériájában kedden.