1971 óta számít – elsősorban a Szentpéteri kapuban élő és dolgozó, valamint a várost északról övező településeken lakó – olvasóira a József Attila Könyvtár a megyei kórház főbejáratával szemben. Mintegy hatszáz négyzetméteren több mint hetvenezer dokumentumot őriz állománya: kezdve a szépirodalomtól az ismeretterjesztő műveken át egészen a gyermekirodalom széles választékáig. De lehetőséget nyújt napilapok, folyóiratok olvasására, kölcsönzésére is. Mindezek mellett reprezentatív képzőművészeti gyűjteményében albumok, monográfiák, lexikonok, esztétikai kézikönyvek, tárgyi néprajzi, könyvművészeti, írástörténeti, fotóművészeti szakkönyvek, reprodukciók vagy épp művészeti diák is fellelhetők.
– Fél évszázad egy intézmény életében hatalmas múltat, rengeteg tudást és tapasztalatot jelent. Ha emberi léptékben gondolkodunk, eközben felnőtté, éretté, komollyá és teljesítménnyel telivé válunk. Ez az idő persze megmutatkozik a könyvtár épületén is: kívülről megviselt, de a lényegi szellemiségét belső terei őrzik – fogalmazott Varga Andrea. Az alpolgármester méltatásában kitért arra is: a könyvtár számos olyan eseménynek, kiállításnak, rendezvénynek és közösségi találkozónak a színtere mind a mai napig, mely az intézmény hozzáadott értékeit gyarapítja. – Egy hely, ahová be tudunk térni, ha épp nyugalomra vágyunk. De nemcsak megnyugvást ad, továbbgondolkodásra is késztet – emlékeztetett.
A könyvtár állandó programjai közé tartozik a Lurkótanya nevet viselő kézműves foglalkozás, de szerveznek papírszínházas mesefoglalkozást is Mesék a dobozból címmel. Klubjaik közül a Mesekockák diafilmklub, valamint a 7Próba társasjátékklub a fiataloknak, a Gémeskút társasjátékklub pedig a felnőtteknek kínál kikapcsolódást. A Vedd fel a fonalat! – Gombolyag klub horgolók és kézimunkázók köre segít a foltvarrás, kötés, horgolás és hímzés hatékonyabb elsajátításában. Havonta egyszer Alkossunk együtt! címmel nyílt festőnapot is rendeznek lelkes, festeni szeretők számára.
– Hozzám ez a miskolci könyvtár áll a legközelebb, annak ellenére, hogy a Martin-kertvárosban lakom – kezdte beszédét Fedor Vilmos polgármesteri megbízott, aki életének számos olyan pontját idézte fel, amely a Szentpéteri kapui városrész bibliotékájához köti. – Nagyon sokszor jártam itt. Ennek az intézménynek köszönhetően ismerkedtem meg a kiváló könyvtárossal, Kühne Katalinnal – elevenítette fel a városi kulturális bizottság, a Miskolci Ifjúsági Napok és az irodalmi játékok ötletéért felelős társaság eredettörténetét. – A József Attila Könyvtár kiállító hely is, már a kezdetekben bemutatta az Országos Grafikai Biennálé győzteseit – emelte ki.
Az elmúlt ötven év alatt számtalan képzőművész tárlatát láthatták itt az érdeklődők. A kiállításokon a magyar grafika színe-java felvonult: a hetvenes években például Reich Károly, Würtz Ádám, Kass János és Feledy Gyula. Napjainkban pedig amatőr művészek számára is ad bemutatkozási lehetőséget, illetve kiállításokat szervez kortárs művészek számára.
– Szinte minden évben volna okunk a város és a megye könyvtártörténetéből adódóan jubileumi évet tartanunk – érzékeltette Varga Gábor. Az intézménynek – a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatója szerint – óriási érdeme, hogy jelentős képzőművészeti gyűjteményeknek adhat otthont jelenleg is. Úgy véli, a hetvenes és nyolcvanas években kimagasló szerepe volt a könyvtárnak abban, hogy Miskolc „a magyar grafika fővárosa” lehetett. – Köszönettel tartozunk mindazon könyvtári dolgozóknak, akik példaértékű munkájukkal ilyenné tették az intézményt – zárta az igazgató.
