Az orvosi paradigma azt mondja: kerüljük el a stresszeket, kezdte előadását Bagdy Emőke, majd rámutatott, hogy a 2000-ben zászlót bontott pozitív pszichológia azonban szemléletváltó fordulatot hozott abból kiindulva, hogy ha elfogadjuk a negatív stressz elkerülését, akkor nem kellene munkába járnunk, és ritkítani kellene a családtagjainkkal való találkozásokat is. Mivel azonban a stresszt nem kerülhetjük el, meg kell tanulnunk azokat úgy kezelni, hogy talpon maradhassunk. Hogyan? – teszi fel a kérdést Bagdy Emőke. Például úgy, ahogy azt egy 9 perces újszülött teszi. Mosollyal: ha a fölé hajoló felnőtt rámosolyog, akkor arra az újszülött rögtön elhúzza a száját. A mosoly tehát alapvető, velünk született kapcsolati reflex.
A gyógyító nevetés
Ha mosolyra húzzuk a szánkat, még akkor is, ha rossz kedvünk van, elindul egy jelzés az agyi örömközponthoz, hogy vidámság van, valami jó dolog történik, mire az örömközpont izgalomba jön, ami pedig stimulálja az endorfintermelést és az immunaktivitást a szervezetben. Bagdy Emőke felidézve Paul Ekman amerikai pszichológus arckód-kutatását azt mondta, hogy az akaratlagos mosoly esetén néhány másodpercen belül aktiválódnak azok a mosolyhoz rendelődő idegrendszeri folyamatok, amelyek az örömérzést gerjesztik. Ekképpen a tökéletesen kivitelezett érzelmi kifejezésből tökéletes átélés gerjedhet. – Tehát érdemes akkor is mosolyognunk, ha rossz kedvünk van, mert a mosoly, a nevetés során aktiválódott pozitív érzelmek kiszorítják belőlünk a negatívumokat, megváltozik a vér összetétele, a stresszhormonok mennyisége csökken, nő a természetes ölősejtek és a limfociták száma, felszaporodik a nyálban az immonglobulin A – hívta fel a figyelmet a szakpszichológus.
A mosolyt a nevetés előszobájának is tekinthetjük – véli Bagdy Emőke. Míg a mosoly az öröm átélését segíti, addig a nevetéssel a feszültségeinket oldjuk, mind a nevetés közben kiadott hangokkal, mind pedig az izmaink átmozgatásával, hiszen nevetéskor az egész testünk mozgásba lendül, a belső szerveink is stimulálódnak. – A nevetés védi az egészségünket, fokozza életderűnket, mert beindítja az életerő-serkentő hormonokat és mindig pozitív élménnyel társul – magyarázta a professzor. Elmondta, hogy 1977-ben a Stanford Egyetemen végzett tudományos kutatásban bizonyították be, hogy a nevetés gyógyító hatású, még rövid időtartamban is, mert megerősíti a szervezetünk védelméért felelős immunrendszert, még az egészséges embereknél is. Ráadásul fájdalomcsillapító is, a nevetés hatására fokozódik az endorfintermelés, felszabadul a belső morfiumunk, ötvenszer nagyobb mennyiségben, mint a kábítószerektől. Külön kiemelte, hogy a nevetés még a nullpontról is képes felhozni az immunrendszert. – Teremtsünk hát olyan helyzeteket, amelyekben jókat kacaghatunk – tanácsolta a szakpszichológus. A nevetésnek mindezeken túl szociális, kapcsolati jellege is van: egyedül, magunkban ritkán nevetünk, társaságban viszont a közös nevetés segíti az egymásra hangolódást és egységtudat-állapotot eredményez az emberek között, és még ragadós is.
A vicc, a humor
Bagdy Emőke a negatív feszültséglevezetés fontos eszközének nevezte a viccet, amiről azt mondta, hogy azokon azonban csak akkor tudunk jókat derülni, ha nem vagyunk érintettek benne. Gondoljunk csak az anyós viccek. A nevetést a helyzet váratlansága is elindíthatja. Ezért fordul elő, hogy rendkívül kínos és fájdalmas helyzetekben, például egy temetésen is képesek vagyunk elnevetni magunkat, mert annyira váratlan, szokatlan az egész. A vicc alapja is ez, azért nevetünk, mert a csattanó egészen más, mint amire számítottunk, paradox helyzet áll elő.
Amíg a vicc a feszültségek, vágyak, félelmek, szorongások levezetési formája lehet, amelynek fő célja és hatása a feszültségoldás, addig a humor a szerencsétlennek, a megoldhatatlannak tűnő tragikus helyzeteket fordítja olyan, gyakran szürreális perspektívába, hogy azon már nevetni kell. Erre példaként Chaplin Aranyláz című filmjét hozta fel a professzor. A filmet az ember annak ellenére végigneveti, hogy az a legnagyobb tragédiáról, az éhségről, a szegénységről, a könyörtelen marakodásról szól. Bagdy Emőke azt a jelenetet emelte ki, amelyben a szereplők cipőt esznek. A jelenetben szerinte az evésnek olyan groteszk paródiája látható, amely iszonyú és mégis mulatságos.
Az életerő-serkentők
– A nevetés tehát azt parancsolja meg nekünk, hogy maradjunk életben, ne engedjük bele magunkat a gyászba és a szomorúságba, életerő hormonokkal árasztja el a szervezetünket – hangsúlyozta a szakpszichológus. Bagdy Emőke a nevetés mellett hasonló életerő-serkentőknek nevezte az optimizmust, a fizikai aktivitás-testmozgást és a testi érintést. – Közvetlenül a bőr érintése oxitocin-termelést, azaz szeretethormon-termelést indít be a szervezetünkben. Egymás fájdalmait úgy tudjuk csökkenteni, ha megérintjük, megöleljük, karjainkba vesszük a másikat – mondta. Az életerő-serkentők közös sajátossága, hogy nem egyszerűen csak jól érezzük magunkat tőlük, hanem a szervezet biológiai folyamataiban is egyensúlyozó hatásúak.
– Csalogassuk elő tehát egymásból és magunkból a derűt, a nevetést és minden más pozitív érzést, hogy jobban érezzük magunkat a bőrünkben és legyen kedvünk élni, mondjunk igent az életre – javasolta a professzor. A gond beleég az ember testébe. Ha nevetéssel megsegítjük kihozni magunkból, akkor nem emésztjük meg magunkat, és másoknak sem árt vele az ember. Az eredeti stressztörvény azt mondja üss vagy fuss. De sem ütni, sem futni nem lehet. Egyik sem megoldás. A pozitív pszichológia azt mondja, fogadd el, hogy nehéz a helyzetet. Egy katonai mondás szerint „a helyzet reménytelen, de nem súlyos”. Vagyis istenadta képességünk van arra, hogy átírjuk a dolgok jelentését, hogy átalakítsuk a negatívumokat úgy, hogy azok elfogadhatóvá váljanak. Keressük meg mindennek a pozitív üzenetét, keressük meg mit tanulunk egy-egy betegségből. Végül hozzátette: a túlélés kutatás azt bizonyította be, ha elérjük azt, hogy van kiért élnünk, van miért élnünk, akkor minden nehézségen túl tudunk jutni.