A nemzeti ünnepünk hivatalos állami ünnep, amelyen a rendszerváltás óta az államalapításról és az államalapító I. (Szent) István királyról emlékezik meg az ország általában látványos körülmények között, sok programmal és a - ma már vitákat kiváltó, de elmaradhatatlannak tűnő - fővárosi tűzijátékkal és légi parádéval. Ez a nap egyben a magyar katolikus egyház egyik fő ünnepe.
A napokban megkérdezett politológusok véleménye szerint augusztus huszadika szinte az egyetlen olyan ünnepünk maradt, amelyet kevésbé használnak fel a politikai pártok kampánycélokra, így kevésbé megosztó, mint a forradalmainkról, 1848-ról vagy ’56-ról tartott megemlékezések. A mindenkori politika persze ezt az ünnepet is igyekezett a maga narrációjába illeszteni. Ahogy korok és politikai rendszerek változnak, úgy változnak az ünnepeink is.
A feudalizmus alatt csak egyházi ünnepek voltak, augusztus huszadika is egy keresztény ünnep volt sokáig. Később az iparosodással, a szekularizációval és az állam és az egyház elválasztásával az állam szerepe is változott. A huszadik században jelentek meg az első hivatalos állami ünnepek.
Szent László uralkodása alatt - mivel fontos lett, hogy legyen az államalapító dinasztiának szentje - 1083. augusztus huszadikán emelték oltárra Szent Istvánt, aki a hagyomány szerint ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és ezen a napon halt meg 1038-ban. Ekkortól volt ez a nap Szent István király és a keresztény magyar államalapítás napja.
A második világháborút követően hatalomra segített szocialista rendszer a korábban inkább egyházi, Trianon után részben nemzeti színezetet is kapott augusztus 20-a apropóján közel negyven esztendeig az államalapítást és az alkotmányt ünnepelte. Az 1946-tól kiépülő rendszer az ünnep vallási és nemzeti tartalmát nem vallotta magáénak, de a teljes eltörlését sem vállalta, tartva a társadalmi reakcióktól. Ezért inkább ők is átnevezték, igyekeztek új tartalommal megtölteni. Az új kenyeret, mint a paraszti munka gyümölcsét, majd az 1949. augusztus 20-ra időzített kihirdetése után az új szocialista alkotmányt ünnepelték. Alapigazság, hogy amikor új rend vagy új politikai rendszer jön létre, az megteremti a maga ünnepeit.
Augusztus 20. mint az alkotmány és egyben a szocialista új államalapítás ünnepe pontosan negyven évet ért meg, 1989-ig ünnepeltük. A 2011-ben elfogadott Alaptörvény külön cikkben nevesíti a nemzeti ünnepeket, köztük ezt a dátumot is, mint hivatalos állami ünnepet, immár az államalapítás és az államalapító Szent István király ünnepeként.
Miskolcon is számtalan színes programmal emlékeznek meg az államalapításról, egyben hagyományosan megszentelve az új búzából sütött kenyeret is. Az ünnepi programok már 19-én elkezdődtek a Bükki Borok Napjával, majd huszadikán folytatódnak a város több pontján. Lesz zászlófelvonás a Népkertben, Szent István-szobor-koszorúzás Felsőhámorban, ünnepi menet a városházától az aratókoszorúval a Szent István térre, ahol beszédet mond Veres Pál polgármester, és sok egyéb látványosság várja egész nap az érdeklődőket Miskolc belvárosában.
Az elmúlt évekhez hasonlóan idén sem lesz központi tűzijáték Miskolcon. Az önkormányzat közlése szerint a döntést indokolja a gazdasági helyzet mellett az is, hogy az önkormányzat tekintettel van a környezet és az állatok védelmére, valamint a szomszédos országban dúló háborúra.
