A Miskolci Galéria kamaratermében nyílt meg csütörtök délután Máger Ágnes festőművész jubileumi kiállítása. A tárlaton kiállított festmények, spontán módon kiemelt darabok a művész több évtizedes festői munkásságából. Konkrét és elvont témák találkoznak egy varázsdobozban, amelyek „a szív látomásait” közvetítik – jelentette ki Kákóczki András, a Miskolci Galéria intézményvezetője.
– Kicsi tér, jelentős képek, jelentős környezet. Máger Ágnes esetében bármennyire is több évtizedes alkotói tevékenységről beszélünk, ez a mostani kiállítás nem egy összegzés és főként nem lezárásról van szó. Ez a kiállítás most leginkább azt fejezi ki, ami Ágnes fejében, lelkében vagy kezében van – hangoztatta.
A tárlatot Martos Gábor művészeti író nyitotta meg, aki beszédében személyes élményeit is megosztotta a közte és Máger Ágnes közötti több évtizedes barátsággal kapcsolatban.
– A kiállításon látható képeknek kivétel nélkül többféle olvasata van, gyakorlatilag pontosan annyi, ahányan nézik őket. A képeket nézve lehet találgatni, elgondolkodni, vitatkozni rajtuk, elmélyedni bennük, értelmezni őket kinek-kinek a maga módján, hozzáigazítani őket magunk tudásához, érzéseihez, hangulatához, rájuk csodálkozni, beléjük merülni, beléjük feledkezni és közben befelé figyelni, magunkba fordulni, meditálni, a képek révén önmagunkat is jobban megismerni, adott esetben közben akár még imádkozni is – sorolta.
A művészeti író Máger Ágnes sokszínűségéről is beszélt, mint mondta, a festőművész nemcsak festőiskolát vezetett, de vele párhuzamosan sok éven át irodalmi szalont is, készített számos könyvillusztrációt, tervezett színházi díszleteket és jelmezeket. „Művészoktatóként csaknem három és fél évtizede vezeti az általa is alapított Gömörszőlősi Művésztelepet. Szakrális érdeklődéséből és hitéből fakadóan festett ki teljes templombelsőket, szobrok és plakettek is szép számmal kerültek ki keze alól és a transzcendenst megidéző oltárai állnak Svájcban és a Vatikánban” – méltatta a művészt Martos Gábor.
Máger Ágnes köszönetet mondott azoknak, akik megtisztelték jelenlétükkel a kiállítása megnyitóját, miként a Miskolci Galéria munkatársainak is köszönetet mondott, azért a fantasztikus munkáért, amit átélt velük együtt a tárlat kialakítása során. „Nagyon sok munka volt vele, de nem tudtam olyat kérni, amit a galéria munkatársai ne tudtak volna megcsinálni” – tette hozzá.
A festőművésszel egyébként alig egy hónapja beszélgetett kollégánk, az írása itt olvasható.
