A katolikus egyházban több évszázada május Szűz Mária hónapja. Ezt a hagyományt hűen ápolja a vasgyári plébánia közössége. A téma kapcsán a helyi plébánossal beszélgettünk Szűzanya személyéről, a Mária-tiszteletről és az ehhez kapcsolódó csodákról.
- A Mária-tisztelet a vértanúk korában kezdődött. A római katakombákban már megjelentek az első Szentlélek váró ábrázolások, ahol Jézus Krisztus anyját, Szűz Máriát, mint a közösség közbenjáróját mutatják be – nyilatkozta szerkesztőségünknek Pehm Antal testvér, a Szent Ferenc Kistestvérei szerzetesközösség tagja, a vasgyári Szent István király templom plébánosa.
– A korai keresztények sokszor a pogány szentélyek lerombolása helyett egy másik utat választottak, azok átértelmezését. A május hónap elnevezése az antik mitológiából ismert Maia istennő nevéből ered, akiben a tavasz és az újjászületés istennőjét tisztelték. Ebben a hónapban több pogány rítus is élt. Májusban ezeknek a helyére a keresztények a Szűzanya személyét állították és teljesen új értelmet adtak a hónapnak. Ráadásul két nagy keresztény ünnep: a húsvét és a pünkösd is a tavaszi időszakra esik. Körülbelül a 17. századtól pedig a jezsuiták kezdeményezésére a katolikus hívek Máriás lelkületű ájtatosságokban vesznek részt májusban – fejtette ki.
A litánia átmossa a lelket
Elmondta, hogy napjainkban ez úgy jelenik meg, hogy rózsafüzért és litániákat imádkoznak a katolikus templomokban. A nyugati országokban pedig igeliturgiákat tartanak Szűz Mária tiszteletére.
Azt is megosztotta, hogy a nagy Mária-ünnepek nem májusban vannak, de emléknapok igen. Május 13-án tartják a Fatimai Boldogságos Szűz Mária ünnepét, a világhírű portugál kegyhelyen történt első Mária-jelenés tiszteletére. Május 20-án a Boldogságos Szűz Mária az egyház anyjának emléknapját. Május 24-én pedig Szűz Mária a keresztények segítsége emléknapja.
- Ebben a hónapban a vasgyári plébánián a 18 órai szentmisék előtt 17.15-től mindig elmondjuk a rózsafüzért, utána 17.45-től pedig a lorettói litániát. A rózsafüzér imádság a közös légzésre és egyfajta monotonitásra épül, amely átmossa a hívek lelkét és Krisztusra irányítja a figyelmét. Ennek során a Bibliában található Máriával kapcsolatos szakaszokat idézzük föl Üdvözlégy és Mi Atyánk imákkal egybefűzve, a szentolvasó, mint imádságos eszköz segítségével – részletezte az atya.
A Szűzanya Krisztusra mutat
- Mária személye és egész élete Krisztusra, a fiára mutat, aki a megtestesült Ige. Viszont a megtestesülés a Szűzanyán keresztül történt, amihez az ő beleegyezésére, igenjére is szükség volt, ezért kiemelt szerepben van. Erről Lukács evangélista ír a legbővebben. Úgy, ahogy Mária megszülte a Messiást, a Megváltó a kereszten örök életet ad nekünk. A pünkösdi misztériumhoz kapcsolódik, hogy a Szűzanya volt az, aki a legteljesebb módon befogadta a Szentlelket és folyamatosan közbenjár értünk, mint az egyház édesanyja. Tehát nem őt imádjuk, de kérhetjük a közvetítését. Sőt ebben akár példát is vehetünk róla - ajánlotta.
Tudatta, hogy Máriát az esthajnalcsillaghoz hasonlítja a szent hagyomány, ami az esti égbolton és hajnalban először látszik. Ez azt szimbolizálja, hogy Jézus Krisztus születése előtt és után is találkozhatunk vele. A feje fölött található tizenkét csillag jelenik meg az Európai Unió zászlajában is. A köpenye általában kék szokott lenni a festményeken, vagy szobrokon, ami az égre utal. Emellett jellemző rá még a tisztaságot jelképező fehér és királynői arany viselet is.
Közbenjárónk a békéért
- Léteznek kegyelmi idők és kegyelmi terek, amelyeket Isten kiválaszt magának. Ilyenek az egész világon megtalálható Mária-kegyhelyek. Ezek általában olyan földrajzi pontokon fekszenek, ahol korábban megjelent a Szűzanya. Például Medjugorje, Csíksomlyó, Fatima, vagy Lourdes. A szóban forgó helyszíneken különleges békét és csodás gyógyulásokat tapasztalnak meg az emberek, ami annak is köszönhető, hogy sokan imádkoznak ott. Nem véletlenül kapta Mária a béke királynője nevet. A békéért imádkozni és kérni az ő közbenjárását ma aktuálisabb, mint valaha - hangsúlyozta.
Hozzátette, hogy az erdélyi Csíksomlyó, mint az összmagyarság zarándokhelye és a Mária Út legkeletibb pontja, különleges. Ugyanis arra emlékeztet minket, hogy Szent István király Szűz Máriának ajánlotta fel az országot, így hazánk védőszentje is. Két nagy katolikus ünnep: az augusztus 15-ei Nagyboldogasszony, azaz Mária mennybe vétele és az október 8-ai Magyarok Nagyasszonya szintén ehhez kapcsolódik.
