Azért, mert ebben a városban még a villamosról is született egy népszerű dal.
A Bihary testvéreket szülővárosukban rajongóik nem felejtették el, és a Miskolci villamoson utazom én kezdetű, legendás daluk a mai napig népszerű. Bihary Béla és István a hatvanas évek elején kezdték meg középiskolai tanulmányaikat a város elit iskolájában, a Földes Ferenc Gimnáziumban. Pedagóguscsaládban születtek, ahol a szülők fontosnak tartották a fiúk zenei képzését. Bélát a gitár, Istvánt a ritmushangszerek, elsősorban a dob vonzották. Az idősebb testvér, Béla, egy akkoriban népszerű miskolci magántanárhoz járt, és hamar kiderült rendkívüli tehetsége. A fiatalabb testvér, István, az első esztendő végén úgy döntött, hogy a gimnáziumból átjelentkezik a város zenei középiskolájának dobtanszakára.
Így aztán teljesen természetes volt, hogy a Szénbányászati Tröszt zenekarának 1962-es, országos sikerén felbuzdulva, a Bihary testvérek néhány barátjukkal úgy döntöttek, megalakítják a Styx nevű zenekarukat. A Földes-gimnázium fogadta be őket, ami azt jelentette, hogy az iskolában próbálhattak, és persze az iskola zenekaraként léptek fel különböző városi rendezvényeken. A zenekar kezdetben az akkor már itthon is ismert skót zenekar, a Shadows dalait játszotta, melyet aztán egy évvel később követtek saját próbálkozások is. A városban hamar hírük ment, egyre többen igyekeztek bejutni az iskola udvarára, hogy a késő délutáni órákban próbáló zenekart hallgathassák.
A naptár 1967-et írt, amikor egy kora tavaszi napon megkezdődött a miskolci főutcán a régi villamossínek bontása és újakra cserélése. Bihary Bélát már reggeltől nem hagyta nyugodni egy dallam, újra meg újra megszólalt benne. A főutcai kávézóból éppen rálátott a serényen dolgozó munkásokra. Elővette kottás füzetét, és ahogy dúdolta a zenét, úgy teltek meg kövér hangjegyekkel a kottasorok. Egyszerű dallam volt, gyorsan megjegyezhető.
Néhány nap múlva elment Várszegihez, a zenekar énekeséhez, és elénekelte a már elkészült dalt. Neki is tetszett, ezért úgy gondolták, hogy érdemes felküldeni Budapestre, a Sanzon Bizottsághoz. Türelmetlenül várták a választ, úgy érezték, ez a dal éppen jól énekelhetősége miatt akár sláger is lehetne. Egy hónap múlva megérkezett a várva várt levél. A Bihary fiúk türelmetlenül bontották a levelet. Aztán szinte nem akartak hinni a szemüknek. A bizottság alkalmatlannak találta a dalt arra, hogy azt lajstromba vegye, no pláne, hogy az nagyközönség előtt bemutatásra kerüljön.
Béla akkor azt javasolta a zenekarnak, hogy ezt a dalt ne is vegyék műsorra. Aztán a többiek meggyőzték arról, hogy igenis jó ez a dal, hiszen már az első néhány alkalom után dúdolták a rajongóik.
„Egy miskolci villamoson utazom én
Oly messze még a cél, de elérem én
A cél te vagy, de várnod kell még
egy-két félórát.
Egy miskolci villamostól
ne várjál csodát.”
A '60-as évek közepén, Miskolcon több jó zenekar és zenész játszott hétvégeken, például a Styx vagy az Építők zenekara. Volt egy Metall nevű banda is meg persze a Szénybányászati Tröszt zenekara, itt játszott Bianki Iván, akinek már ekkor megvolt a kétnyakúja, és később a Kex tagja lett. A miskolci Styx együttes két legendás zenészhez, a Bihary testvérekhez köthető. A fiatalabb Bihary, István, később az Echo zenekar dobosa lett. A '70-es években a Bihary testvérek szerződéssel az NSZK-ban zenéltek. A Styx együttes Miskolci villamoson című dala 1967-ben született, a legelső miskolci villamosmozdony leselejtezésének idején. Zenéjét és szövegét az együttes gitárosa, Bihary Béla írta.
