Ugrás a tartalomra

Magyarország 2030 – „nem leszünk gazdagabbak megfelelő színvonalú oktatás nélkül"

Létrehozva
Valóban együttműködő közösségek megteremtése, rendezett és fenntartható, polgári élet kialakítása, és az oktatás mint a legfontosabb kitörési pont fejlesztése – ilyen utat lát hazánk felemelkedésére az Egyensúly Intézet. Az új agytröszt (think thank) könyvben foglalta össze a víziót, amit kedden a miskolci közönség elé tártak. A MAB Székházban megtartott esemény egyben a Demokratikus Közéleti Akadémia első rendezvénye is volt.
Kép
Fotók: Juhász Ákos

A könyv szerzői – ahogy azt a kötet egyik szerkesztője, Boros Tamás politológus is hangsúlyozta a keddi, bő egyórás fórumon – nem vágyvezérelt víziót kívántak az olvasók elé tárni; nem arról értekeznek, ők milyennek szeretnék látni Magyarországot 2030-ra – sokkal inkább egy cselekvési tervet írnak le. Két dolgot fontos már itt megjegyeznünk:

1. a helyzet- és jövőképet adatokra, statisztikákra alapozzák, ami erősíti az objektivitást, a távolságot a politikai pártoktól

2. ehhez szorosan kapcsolódik a második megállapítás: ahogy Boros Tamás beszélgetőpartnere, Fazekas Csaba történész, egyetemi docens is rámutatott, a könyvben nem találjuk meg egyetlen párt nevét sem, nincs „orbánozás", „gyurcsányozás". (Erre egyébként a beszélgetés során is ügyeltek.)

A Magyarország 2030 az Egyensúly Intézet nevű új agytröszt jövőorientált, alternatív politikai-gazdasági-társadalmi víziója, melyet az Osiris Kiadó és az Egyensúly Intézet közösen jelentetett meg 2020-ban. A könyv szerzői teljes szabadságban, a létező pártnarratíváktól és politikai napirendtől függetlenül, pénzügyi és hatalmi befolyástól mentesen alkották meg víziójukat a közeljövő Magyarországáról. Elméletileg és módszertanilag megalapozott, tényekre épülő, a gyakorlatban hasznosítható jövőképet igyekeztek alkotni. Hosszútávra előretekintő, de hazánk gazdasági, földrajzi, társadalmi és politikai adottságaiból kiinduló, vagyis realista cselekvési tervet, amely kijelöli az utat egy sikeresebb jövő felé.

Kép

Helyzetkép

A beszélgetésből megtudhattuk (a könyv nyilván bővebben kifejti), hogy Magyarország sokat fejlődött a rendszerváltás óta, ugyanakkor látni kell: a versenytársakhoz képest azonban nem kellő mértékben. „Középszerű" – helyezett el minket Boros az országok versenyében, a szót nem pejoratív értelmében használva, sokkal inkább rámutatva: a középmezőny azt jelenti, hogy nincs éhezés, de Ausztriát sem tudtuk utolérni.

Az Egyensúly Intézet igazgatója nem tartja megalapozottnak, hogy ez földrajzi determinizmus lenne – nem a félperiféria-helyzetünk határozza meg az ország fejlettségét. Példaként a finneket említette meg. Miért nem sikerült tehát nekünk az áhított felemelkedés?

Kép

Képzés és megbecsültség

Boros maga is elismerte: tudja, hogy már előttük is sokan feltárták, de attól még igaz: a legfőbb üvegplafon, hogy miért nem teljesít úgy Magyarország, ahogy várnánk, az oktatás helyzete. És ebben benne van a képzési rendszer, a kompetenciák erősítése, a szellemiség, meg persze a tanárok képzése és megbecsültsége.

– Be kellene végre látni, hogy nem leszünk gazdagabbak megfelelő színvonalú oktatás nélkül – mondta ki a szakember.

Azt mondják a könyv szerzői, hogy a tiszta Magyarország, a magyarok közössége és az okos nemzet alappillérére attraktív, az ország boldogulását segítő szakpolitikákat lehet felépíteni. Amiben az oktatás fejlesztése ugyanúgy fontos szerepet kap, mint például a pozitív nemzettudat (büszkék vagyunk az értékeinkre, nem valakikkel szemben határozzuk meg magunkat), az okos megoldások alkalmazása, a tiszta és rendezett viszonyok.

Kép

Konfliktusok

Egy pozitívabb jövőképet vázolt fel 2020-ban kiadott könyvében az Egyensúly Intézet – még úgy is ez a végkicsengés, hogy a szerzők pontosan tisztában vannak vele: jöhetnek olyan világesemények, amik felgyorsíthatják, más útra terelhetik a folyamatokat. Előbbire jó példa a digitalizációt felgyorsító koronavírusjárvány. És bár nem jósok a szerzők, mindenesetre két évvel ezelőtt leszögezték: az államoknak a jövőben sokkal egyértelműbben állást kell foglalniuk a konfliktusokban; erre vannak kényszerítve. Azt mondják, 5-8 év múlva Kínával kapcsolatban kell majd ugyanúgy megfogalmaznunk álláspontunkat, mint most Oroszország kapcsán.

Boros Tamás és Fazekas Csaba a Miskolc Televízió stúdiójában is beszélgetett a vázolt jövőképről, ezt a Kilátó című műsorban tekinthetik meg szerdán 18:25-től.

A DEKA 2022 vendége legközelebb, március végén Csizmadia Ervin lesz, de tavasszal érkezik még a tervek szerint Lakner Zoltán is. A nyári szünetet követően, az őszi etapban pedig Kéri Lászlóval, Somogyi Zoltánnal és Majtényi Lászlóval találkozhatunk majd Miskolcon.

Ez is érdekelhet

Ezekben az utcákban különösen óvatosan vezessenek
Miskolc
Közlekedési információk kedd reggel.
Jól halad a galambgyérítés a belvárosban
Miskolc
Csaknem ezerötszáz galambot fogtak be az elmúlt három hónapban Miskolcon.
Budapesten egyengette Miskolc jövőjét Tóth-Szántai József
MiskolcGazdaság
Nagy Márton és Gulyás Gergely miniszterekkel is egyeztetett hétfőn Miskolc polgármestere.
Két hetet bírtak rongálás nélkül a kötött fatakarók Miskolcon
MiskolcKultúraÉletmódSzabadidőKörnyezet
Nem „fazokni” és nem „Pride jelkép”. A hőtakarók olyan street-art alkotások, amelyek klímatudatosságra buzdítanak, de a fákat is óvják.