Az NVB szerint a népszavazási kampány nem irányulhat az érvénytelen szavazásra való buzdításra, „mert az nemcsak szétfeszíti, hanem át is töri a közvetlen hatalomgyakorlás alkotmányos célját és a mögötte meghúzódó jogalkotói akaratot”.
A testület szerint az érvénytelen szavazásra buzdítás ezért visszaélésszerű joggyakorlásnak minősül.
Ezek alapján az NVB szerint mások mellett az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság és még sokan mások (a teljes lista ITT) megsértették a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, amikor érvénytelen szavazásra buzdítottak a népszavazáson.
Az NVB a jogsértőket egyenként 176 400 forint bírság megfizetésére kötelezte. Az NVB az Amnesty International Magyarországot ugyanezért egy másik kifogás elbírálása során további hárommillió forint bírság megfizetésére kötelezte.
Az NVB határozatai nem jogerősek, ellenük három napon belül lehet jogorvoslatot kérni a Kúriától.
A 2022-es magyarországi népszavazást (a kormánypárti sajtóban rendszeresen gyermekvédelminek, az ellenzéki és a kormánytól független sajtó egy részében rendszeresen homofób népszavazásnak nevezett) az országgyűlési választással egy időben, azzal összevonva tartották meg.
A szavazólapon feltett, a kampányidőszak során vitatott hitelességű négy darab kérdésre 95 százalék lett a nem válaszok aránya, azaz 2,8 millióan értettek egyet a kormány kérdéseivel. A szavazólapok 20,41 százaléka, azaz 1,5 millió szavazat kapott érvénytelen besorolást, míg 453 ezren vették át a szavazólapot, az urnába azonban már nem dobták be. Mivel az érvényességi küszöb átlépéséhez szükséges 4 107 652 főt nem sikerült elérni, ennek következtében a referendum eredménye érvénytelen lett.
