A 70 százalékos török infláció olyan hír, amire itthon is felkapjuk a fejünket, tekintve, hogy a magyarok nagy része is bőrén érzi a drágulást. Arról, hogy valójában mi történik az Európa és Ázsia közötti hídként is funkcionáló Törökországban, a telex.hu készített összefoglalót: Cser Tamás, a HOLD Alapkezelő vezető részvényportfólió-kezelője a napokban járt ott, hogy testközelből, közvetlenül a helyi szereplőkkel találkozva tájékozódjon a helyzetről.
Törökországban, egyértelműen baj van, devizaválság alakul(t) ki, az infláció teljesen elszabadult. Az azonban már kevésbé közismert, hogy ennek az is a következménye, hogy a lakosság előrehozza a költéseit: mindenki vásárol, ameddig tud - mondja a portál által készített interjúban Cser Tamás. Ezt azzal magyarázza, hogy a törökök érzik, egyre kevesebbet ér a pénzük, így addig költenek, ameddig tudnak.
A megtakarítási lehetőségek, amivel megőrizhetnék a helyiek a pénzük reálértékét, nagyon korlátozottak - fogalmaz a pénzügyi szakember. - A jegybank levitte a kamatokat (14 százalékra), mélyen a 70 százalékos infláció alá. Ezzel párhuzamosan kialakítottak egy devizavédett betéti konstrukciót, ahol a lakosság megkapja a nem túl magas kamatok mellett a devizaleértékelődést is – így próbálják megakadályozni azt, hogy mindenki dollárba tegye a pénzét. Sőt! Inkább arra ösztönöznek, hogy váltsák vissza lírára a devizájukat. Év eleje óta mintegy 21 milliárd dollárnyi török devizabetétet váltottak lírára, amely a török GDP mintegy 3 százaléka.
Pörög az ingatlan
Cser Tamás arról is beszámolt - hogy a hazai lakáspiachoz hasonlóan - jól megy a törököknél is az ingatlan.
- Nagyon durva az ingatlanár-emelkedés: az isztambuli lakásárak 120 százalékkal nőttek év/év alapon, messze az infláció fölött. Abszolút betölti tehát most azt a szerepét az ingatlan, hogy reálértéket őriz, sőt gyarapít is. Ez abból fakad, hogy teljes pénzügyi szétesés van - véli a HOLD Alapkezelő vezető részvényportfólió-kezelője
