Először augusztusban írtunk arról, hogy a miskolci önkormányzat attól tart, hogy a funkció nélküli terület elhanyagolttá válik, ezért a hasznosításán gondolkodnak. Elvetették az eredeti terveket, amik arról szóltak, hogy maximum befüvesíti a területet a beruházó, a Kont utcai házsor hátsó kerítésfala pedig gyakorlatilag nyitottan marad, maximum drótkerítéssel zárták volna le ezt a részt. Az ott élők is jelezték problémáikat, így a főépítész és csapata továbbgondolta a terveket.
- Olyan megoldást kerestünk, amivel a falak megmaradhatnak, és az egész kiegészülhet valamilyen értelmes funkcióval - fejtette ki Szunyogh László. A főépítész szerint, ha nincs funkció, ha itt nem történt volna semmi, akkor ez a rész óhatatlanul penetrált területté válhatott volna, elszlömösödik, mint sok hasonló hely szokott a nagyvárosi környezetben szerte a világon.
- Igyekeztünk, hogy az ott lakóknak, a Kont utcaiaknak, akik sokat szenvedtek a beruházástól, úgy alakíthassuk a közvetlen lakókörnyezetét, ami továbbtompítja a híd felől érkező káros hatásokat - tette hozzá.
A főépítész fiatal kollégája, Révai Márton ötletére terveztette meg a falfelületek olyan hálózatát, amelyek révén egy „összművészeti alkotópark”, egy közösségi tér épült ki a híd és a lakóterület közötti sávban, mintegy háromezer négyzetméteren a NIF Zrt. által megbízott kivitelező jóvoltából. Itt is van zöldfelület, de a fennmaradó részt térkővel burkolták le, emellett aszimmetrikus pengefalakat húztak fel különböző nagyságú alkotófelületekkel, valamint padokat helyeztek ki.
- Nagyon tetszett fiatal kollégám terve, hiszen jótékony hatással van a hangszigetelésre is. Egy esztétikus, inspiratív, ugyanakkor modern és fiatalos környezet jött létre, ami lehetőséget ad arra, hogy akár szervezett keretek között jöjjenek ide diákok alkotni. Művészek, művészcsoportok szabadtéri, időszakos kiállításokat is tarthatnak akár. Úgy gondolom, az érvelésünket a lakók is megértették és elfogadták - mondta el a főépítész.
A tervrajzon „művészi összevisszaságban” álló kisebb falszakaszok valójában gondosan tervezetten helyezkednek el, úgy irányítva, hogy ne lehessen elbújni mögöttük – elkerülendő az italozók, hajléktalanok idevonzását.
Az ötletgazda Révai Márton továbbcizellálta a park kialakításának történetét.
- Olyan funkciót kerestünk, amivel ide lehet csábítani az embereket. Ha "csak" egy pihenőparkot hozunk létre a belváros határán, akkor azt nem biztos, hogy használják. Arra ott van például a Népkert. Ráadásul itt nem lakótömbök, hanem családi házak állnak, udvarral, ahol lehet pihenni - sorolta.
Hozzátette, mivel busszal könnyen megközelíthető a terület, és közel van a Tiszai pályaudvar, így a fiatalok és idősebbek számára egyaránt könnyen elérhető a park, de a közelben kialakítottak már egy parkolót is.
Már csak egy feladat maradt hátra az alkotóparkban: tavasszal több mint negyven kisebb fát, valamint több száz cserjét ültetnek majd el.
