A megváltozott kihívások és szükségletek alapján Miskolc újradefiniálja jövőképét, fejlesztési céljainak rendszerét és az ezekhez kötődő projekteket is. Ehhez kapcsolódva készült el Miskolc Megyei Jogú Város Fenntartható Városfejlesztési Stratégiájának (FVS) tervezete, amely megalapozza majd a település további, jövőben elkészítendő stratégiai dokumentumait is.
Az esemény társszervezője az Esély és Részvétel Közhasznú Egyesület - Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Civil Közösségi Szolgáltató Központ (ERKE Civil Központ) részéről Palik Szilvia elnök társadalmasító szándékukat kifejtve elmondta: céljuk, hogy a város 2030-ig vonatkozó fejlesztési terveibe minél inkább bevonják a civil partnereket – hogy azok ne egyedül, hanem az önkormányzattal együttműködve tudják a pályázati lehetőségeket kiaknázni.
Az Exact Kft. képviseletében Pásztor Attila ismertette a helyzetelemzésükkor használt vizsgálati szempontokat. Mindebből kiderült: legfőképp a digitális és „zöld” átállásnak, valamint a dekarbonizációs kívánalmaknak kellett, hogy megfeleljenek a tervezés során. Ezeken túl pedig az agglomerációs, gazdasági, foglalkoztatási, oktatásügyi, infrastrukturális és egészségügyi kérdéseket is alaposan körüljárták.
A közszolgáltatások, szociális intézmények, bölcsődék, óvodák, házi- és gyermekorvosi praxisok számát is tárgyalták a koncepció kidolgozásakor. Külön hangsúlyt fektettek a lakhatási mutatók elemzésére, ami a fiatalok Miskolcon tartásában merült fel súlyozott stratégiai pontként. Miként a szakember felhívta a figyelmet: a természetes népességfogyás és az elvándorlás mértékét figyelembe véve 2035-re prognosztizálhatóan ugyanannyi lesz az aktív lakosok száma, mint az inaktívaké a vármegyeszékhelyen.
Szopkó Tibor szerint minden stratégia annyit ér, amennyit meg tudunk belőle valósítani. Az alpolgármester a részletes célrendszert ismertetve elárulta: habár az uniós források érkezése kapcsán rengeteg a bizonytalanság, a városvezetés a részvételiséggel és a párbeszéddel igyekszik a helyes fejlesztési irányokra rálelni. A városvezető – tette hozzá – hisz abban, hogy a Miskolcot is sújtó gazdasági és társadalmi problémák a település adottságainak feltérképezésével hosszútávon előnyükre fordíthatók.
Szopkó Tibor alpolgármester előadásában úgy vélekedett: a hátrányos demográfiai folyamatok megállításában kulcsszerepet játszhat, hogy Miskolcot két évtizeden belül "Magyarország legélhetőbb városává” tegyük. Véleménye szerint a város kulturális javai mellett ezt a törekvést támogathatja a gazdasági ökoszisztéma további erősítése, valamint Miskolc befektetőbarát jellegének kidomborítása.
Ehhez – mutatott rá a várospolitikus – szükséges még az infrastruktúra, a közösségi közlekedés, a humán szolgáltatások fokozott erősítése, valamint az esélyegyenlőség, a versenyképesség és a klímaadaptáció irányába tett erőfeszítések megtétele is. Ezen célrendszerhez – zárta mondandóját az alpolgármester – kapcsolódik az a közelmúltban lefektetett Hodobay-terv is, ami egy soha nem látott belvárosi épületrekonstrukciót irányoz majd elő.
A polgármesteri hivatal Díszteremben ezt követően a Regionális Civil Központ Alapítvány elnöke, Szendrák Dóra által moderált délutánon az úgynevezett facilitált csoportmunka következett, vagyis a fórumba bevont szereplők egyebek mellett azt is eldönthették, hogy a helyzetkép megállapításai közül szerintük melyek a legfontosabb témák az általuk képviselt szervezet tevékenysége szempontjából.
