Nézzük meg, azokat, amelyeket szerencsésebb beépítenünk a beszédünkbe annak érdekében, hogy a rohanó világban ne csússzon el a kommunikációnk, és nem mindig a negatív töltetű kifejezések jöjjenek elsőnek a mondandónkba.
„Igen” Minél gyakrabban használod ezt a szót, hamarosan észreveszed, egyre több pozitív dolog történik veled. Megtapasztalod, ez az egyik titok a sikerhez. Kockázatot, felelősséget vállalni nem tagadással lehet.
„Szerencsés vagyok” Bizonyítást nyert, hogy a szomorúság depressziós tüneteket és tartós boldogtalanságot is okozhat. Ezért, mielőtt aludni mennél, gondold végig a napod, és idézz fel legalább három olyan történést, amiért szerencsésnek érzed magad. Így pozitív gondolatokkal térsz nyugovóra, a gondok és félelmek helyett. Számtalan dolgot veszünk természetesnek az életünkben, pedig semmi sem az. Ha van tető a fejünk felett, ha van harapnivaló, tiszta ruha, egészség, és mindenből éppen annyi, ami elég, az szerencse.
„Megteszem” Ez helyettesíti a „megpróbálom” kifejezést. Amikor azt gondolod, megteszel egy bizonyos dolgot, elkötelezed magad a tett mellett, és a céljaid hirtelen elérhetővé válnak. Felesleges amiatt aggódni, mikor éred el a céljaid. Örülj annak, hogy az első lépést máris sikerült megtenned.
„Mi lenne, ha?” A „soha” és a „lehetetlen” szavak szinonimájaként használhatod. A feltétellel adunk magunknak esélyt, mi több lehetőséget anélkül, hogy korlátoznánk magunkat. Megoldás orientált gondolkodásra késztet bennünket, amely a későbbiek során segít a megoldások kidolgozásában. Emlékszem, találkoztam már olyanokkal, akik felháborodtak, amikor megkérdeztem, hogy vannak. Azt tapasztalták ugyanis, hogy bár számtalanszor feltesszük ezt a kérdést egymásnak, meg sem várjuk a választ, vagy akár az is előfordulhat, hogy a kérdezőt nem is igazán érdekli a felelet. Az is feltűnhet, hogy milyen ritkán halljuk: „Köszönöm, jól vagyok”. Ahelyett, hogy panaszkodnál, próbálj meg pozitívan válaszolni, ha hogyléted felől érdeklődnek. Az is egy lehetőség, ha valóban nincs jó napod, hogy őszintén megmondod, hányadán állsz, de tégy hozzá egy aprócska pozitív gondolatot: „Nem ez a legjobb napom, de biztos vagyok abban, hogy holnap már jobban leszek.”
Biztos észrevetted már, ha görcsösen igyekszel nem elfelejteni valamit, az biztosan kimegy a fejedből. A lényeg, hogy pozitívan fogalmazd meg gondolataid. Ha valamire emlékezni szeretnél, mondd ki: „emlékszem, arra, hogy…”.
„A dolgok rosszabbul is állhatnának” Amikor egy kihívással állsz szemben, próbáld meg újra tervezni a problémát abból a szemszögből: mi lenne, ha rosszabbul állnának a dolgok. Így minimálisra csökkentheted a felmerülő problémákat. Amikor új kontextusba helyezzük a dolgokat, más szempontból vizsgálva a gondok, bajok már nem is tűnnek olyan rettenetesnek.
Tudom, egyszerűnek hangzik így csokorba szedve, mégsem az. Ahhoz, hogy a kommunikációnk tiszta, egyenes és kevésbé félreértelmezhető legyen, rengeteg gyakorlás szükséges. Nem kevésbé fontos az hozzá, hogy rendszeresen olvassunk, beszélgessünk, hiszen a szókincs, a kifejezésmód általuk fejleszthető. Az pedig, hogy a kommunikációnk során pozitív töltetű tartalmat osszunk meg, valódi energia befektetést és odafigyelést igényel.
Ne csússzon el a kommunikációnk!
Létrehozva
Ahogyan a múlt heti cikkben is utaltam rá, vannak olyan kifejezések, amelyek egyszerűek, hatékonyabbak. Melyekre gondolok? Máris felsorolom őket.
Ez is érdekelhet
Mókusokat is mentenek a madármentők
A Mályi Madármentő Állomás fő profilja ugyan a madármentés, de megalakulása óta befogad más bajbajutott kisállatokat is, és lehetőségeihez mérten segít rajtuk.
Egy éve született a Miskolci Soho
Emlékszik még, milyen volt korábban a miskolci, úgynevezett bazártömb? Egy éve jött létre a belváros új közösségi tere, a Miskolci Soho. Az indulásról, a bulikról és a jövőbeli tervekről két alapítótaggal, Vass Lászlóval és Lipták Ádámmal beszélgettünk.
Kritikus hét a Miskolci Nemzeti Színházban
Magyarország húsz elismert kritikusa érkezett a héten Miskolcra.
Bemutatták Kavecsánszki Gyula Garadna-kötetét Miskolcon
Miskolcon mutatták be Kavecsánszki Gyula Garadna népi építészetét feldolgozó kötetét, amely a művészet és a tudomány eszközeivel tárja fel a település értékeit, és a helyi közösségek megőrző erejére hívja fel a figyelmet.