A rendezvény aktualitását a tavalyi évben felújított és újra átadott Avasi kilátó adta, amely 1963-ban épült, és maga is egyik ikonikus jelképe nem csak a városnak, de az akkori építészeti korszaknak is. A konferencián felszólaló Szopkó Tibor alpolgármester a múlton túl a jövőbe tekintve, a közel száz, az ország több pontjáról érkezett regisztrált résztvevőnek bemutatta Miskolc hosszú távú város- és ingatlanfejlesztési tervét a Hodobay programot.
Elmondta, a városvezetés jövőképe szerint Miskolcnak húsz éven belül Magyarország legélhetőbb városává kell válnia. Ez nehezen elérhető célnak tűnik, de az alpolgármester szerint ehhez Miskolcnak minden adottsága megvan. Ezek közül kiemelte a különleges természeti környezetet, a felszíni és termálvizeket, a várost keretező erdős hegyeket és a kedvező lokációt.
– Ezeken túl van egy nagyon komoly történelmi és kulturális örökségünk, egy technológiai és műszaki örökségünk, amelyet hívhatunk ipari DNS-nek is, rendelkezünk egy egyedi és erős ’miskolcisággal’, azaz erős miskolci identitással, valamint nem utolsósorban van egy rendkívüli építészeti örökségünk is, amely ennek a konferenciának is a témája” – vezette fel ismertetőjét Szopkó Tibor. Rámutatott, ezek az adottságok predesztinálnak minket arra, hogy elérjük a kitűzött céljainkat, még akkor is, ha köztudottan vannak a múltból megörökölt negatívumaink is, amelyekkel meg kell küzdenünk.
Ezek közül kiemelkedő a város lélekszámának drasztikus csökkenése az 1980-as évek óta, amikor a lakosságszám a maximumon volt. Határozott célja a város vezetésének, hogy ezt az immár sok évtizedes rossz tendenciát megállítsa és visszafordítsa. Ehhez meg kell találni a pontos okokat, hogy kezelhetőek legyenek. A jó hír, hogy a pozitívumok messze erősebbek, lehet rájuk építeni, és velük tervezni egy jobb jövőt, egy élhetőbb Miskolcot – mondta bizakodva az alpolgármester.
„Talán a legnagyobb erősségünk egy kevésbé számszerűsíthető dolog, ez pedig az identitásunk. Egy nemrégen elvégzett kutatás kimutatta, hogy a miskolciak hetvenkét százaléka szeret itt élni, és még ennél is többen, mintegy hetvennégy százaléknyian ajánlanák is az ismerőseiknek, hogy költözzenek ide. Ez egy nagyon fontos adottság, amire lehet és kell is építeni” – emelte ki.
Úgy látja, hogy Miskolc egy sokszínű város, ahol a magaskultúrától a populárisig mindent megtalálhatnak a településen élők és az idelátogatók. A kultúra is városépítő tényező. Ugyanakkor nemcsak a kulturális vonal, hanem a gazdasági szféra is egyre erősebb, ami az ingatlanfejlesztésekben is tetten érhető és meghatározó. Példaként egy számpárt említett: a 2019-es, közel 39 ezer forintos egy főre eső adóerő-képességhez viszonyítva, 2024-re nyolcvanhét százalékkal jobb teljesítményt mutat a miskolci gazdaság, ez a szám most több mint 72 ezer forint. E mögött a helyi gazdasági szereplők növekvő teljesítménye és bevétele áll. Ebben az eredményben sok helyi szereplő közös erőfeszítése is megjelenik, az önkormányzattól a Miskolci Egyetemen, a Miskolci Szakképzési Centrumon át a vállalatokig.
– Mindezt úgy tudtuk elérni, hogy közben egyértelmű mutatószámok alapján Miskolc az ország második legzöldebb városa, ami lényeges elem abban, hogy a település megcélozhassa a kitűzött, legélhetőbb város címet. A Hodobay programmal azt céloztuk meg, hogy az épített környezetünk is a lehető legélhetőbb legyen az örökségünk megóvásával és a tudatos, komplex fejlesztésekkel – szögezte le.
