Ugrás a tartalomra

A forradalmunkra és szabadságharcunkra emlékeztek Hejőcsabán

Létrehozva
A Bárczay-kertben található országzászlónál nemcsak a 176 évvel ezelőtt történtekre emlékeztek, hanem arra is, hogyan hatottak az események az akkor még önálló Hejőcsabára.

Kép
Fotók: Osztie Tibor

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc százhetvenhatodik évfordulójára emlékeztek csütörtök délelőtt Hejőcsabán, a Bárczay-kertben található országzászlónál. Az eseményen a történelmi egyházak képviselőinek áldásával kezdődött, majd Tóth Lőrinc Ágoston szavalta el „A március tüze” című verset

Megemlékezésében Barázda Eszter helytörténész a forradalom és szabadságharc hejőcsabai vonatkozásaira hívta fel a figyelmet, kiemelve: 1848 forradalma és az azt követő szabadságharc talán a magyar nemzet legnagyszerűbb története. „Március 15-e jelkép lett, a magyarság 1860 óta nemzeti ünnepének tekinti ezt a napot függetlenül attól, hogyan vélekedik erről a mindenkori államhatalom” – jelentette ki.

Mint a helytörténész kiemelte, a pesti forradalom híre néhány napos késéssel március 17-én vagy 18-án postakocsin érkezett meg Hejőcsabára, az akkor még önálló, körülbelül ezerötszáz fős településre.

Kép
Barázda Eszter

– A pesti híreket hallva azonnal megkezdődött itt is az országgyűlési választások előkészítése és a nemzetőrség szervezése, hiszen a forradalom vívmányait meg is kell védeni. A borsodi önkéntesek ősszel már a pákozdi és schwechati csatában harcoltak. A szabadságharc idején Hejőcsaba és Miskolc nem voltak ugyan nagy csaták színhelyei, de a közvetlen környéken fontos összecsapások zajlottak. Így például Bükkaranyos, Harsány, Görömböly vidékén és Felsőzsolcán is. Ezen kívül Miskolc egy fontos hadászati központ is volt és így többször is elfoglalták 1849 tavaszán és nyarán mind a császári, mind pedig a cári csapatok. Nagy volt a forgalom a hejőcsabai országúton, a lakosság pedig ilyenkor a közeli erdőkbe menekült – emlékeztetett Barázda Eszter.

Kép

Végül kiemelte, bár a forradalmat az osztrákok orosz segítséggel leverték, a márciusi eseményekkel és az április törvényekkel Magyarország mégis egy reménytelibb jövő felé indult el. „Ennek az időszaknak köszönhetjük himnuszunk keletkezését, zászlónk piros-fehér-zöld színének hivatalossá tételét, hogy országunk fővárosa Pozsony helyett Budapest, hivatalos nyelve pedig a latin helyett a magyar lett. Büszkének kell lennünk erre a napra” – tette hozzá.

Kép

Az esemény végén koszorút helyezett el az országzászlónál Barta Gábor és Borkuti László, a terület két önkormányzati képviselője, a Hejőcsabai Gárdonyi Géza Római Katolikus Általános Iskola és Óvoda képviselői, Sedon László érseki tanácsos, valamint a Miskolci Édenkert Református Óvoda Hejőcsabai Bárczay Árvéd Óvodájának képviselői.

Ez is érdekelhet

Makuka Akadémia: hogyan lehet élmény a hulladékgazdálkodás?
MiskolcOktatásKörnyezet
A miskolci szemétszállítás 150 éves évfordulója alkalmából indította el Makuka Hulladék Akadémia napközis táborát a MiReHu Nonprofit Kft.
Képgaléria
Görög táncház a Csengey-kertben
Görög táncházzá alakult egy estére a Csengey-kert
MiskolcKultúra
A görög kultúra, az élő zene és a hagyományos táncok kerültek a középpontba péntek este a Csengey-kertben. A résztvevők nemcsak megismerhették a zeibekiko történetét, hanem a táncházban maguk is kipróbálhatták a görög lépéseket.
Hajókörútra készül családjával
MiskolcVilágKultúraSzabadidő
Kátai Natasa miskolci születésű, Olaszországban, Palermóban élő operaénekes rendszeresen járt haza fellépőként az Operafesztiválra. Most arról mesélt, milyen nyaralási tervei vannak.
Egerben készülnek, Miskolcon játszanak
MiskolcSport
Labdarúgás: jelentős változások történtek a diósgyőriek NB I-es női csapatának háza táján.