Ugrás a tartalomra

A forradalmunkra és szabadságharcunkra emlékeztek Hejőcsabán

Létrehozva
A Bárczay-kertben található országzászlónál nemcsak a 176 évvel ezelőtt történtekre emlékeztek, hanem arra is, hogyan hatottak az események az akkor még önálló Hejőcsabára.

Kép
Fotók: Osztie Tibor

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc százhetvenhatodik évfordulójára emlékeztek csütörtök délelőtt Hejőcsabán, a Bárczay-kertben található országzászlónál. Az eseményen a történelmi egyházak képviselőinek áldásával kezdődött, majd Tóth Lőrinc Ágoston szavalta el „A március tüze” című verset

Megemlékezésében Barázda Eszter helytörténész a forradalom és szabadságharc hejőcsabai vonatkozásaira hívta fel a figyelmet, kiemelve: 1848 forradalma és az azt követő szabadságharc talán a magyar nemzet legnagyszerűbb története. „Március 15-e jelkép lett, a magyarság 1860 óta nemzeti ünnepének tekinti ezt a napot függetlenül attól, hogyan vélekedik erről a mindenkori államhatalom” – jelentette ki.

Mint a helytörténész kiemelte, a pesti forradalom híre néhány napos késéssel március 17-én vagy 18-án postakocsin érkezett meg Hejőcsabára, az akkor még önálló, körülbelül ezerötszáz fős településre.

Kép
Barázda Eszter

– A pesti híreket hallva azonnal megkezdődött itt is az országgyűlési választások előkészítése és a nemzetőrség szervezése, hiszen a forradalom vívmányait meg is kell védeni. A borsodi önkéntesek ősszel már a pákozdi és schwechati csatában harcoltak. A szabadságharc idején Hejőcsaba és Miskolc nem voltak ugyan nagy csaták színhelyei, de a közvetlen környéken fontos összecsapások zajlottak. Így például Bükkaranyos, Harsány, Görömböly vidékén és Felsőzsolcán is. Ezen kívül Miskolc egy fontos hadászati központ is volt és így többször is elfoglalták 1849 tavaszán és nyarán mind a császári, mind pedig a cári csapatok. Nagy volt a forgalom a hejőcsabai országúton, a lakosság pedig ilyenkor a közeli erdőkbe menekült – emlékeztetett Barázda Eszter.

Kép

Végül kiemelte, bár a forradalmat az osztrákok orosz segítséggel leverték, a márciusi eseményekkel és az április törvényekkel Magyarország mégis egy reménytelibb jövő felé indult el. „Ennek az időszaknak köszönhetjük himnuszunk keletkezését, zászlónk piros-fehér-zöld színének hivatalossá tételét, hogy országunk fővárosa Pozsony helyett Budapest, hivatalos nyelve pedig a latin helyett a magyar lett. Büszkének kell lennünk erre a napra” – tette hozzá.

Kép

Az esemény végén koszorút helyezett el az országzászlónál Barta Gábor és Borkuti László, a terület két önkormányzati képviselője, a Hejőcsabai Gárdonyi Géza Római Katolikus Általános Iskola és Óvoda képviselői, Sedon László érseki tanácsos, valamint a Miskolci Édenkert Református Óvoda Hejőcsabai Bárczay Árvéd Óvodájának képviselői.

Ez is érdekelhet

Álmaik szerepéért énekeltek a gyerekek a miskolci színház színpadán
MiskolcKultúra
A Miskolci Nemzeti Színház meghallgatást hirdetett a Valahol Európában című musical gyerekszerepeire. Majd' száz gyermek érkezett a színházba szerdán. Belestünk a kulisszák mögé.
Századik születésnapján köszöntötték László Sándorné Stubnér Ilonát
Miskolc
Századik születésnapja alkalmából köszöntötte László Sándorné Stubnér Ilonát Tóth-Szántai József polgármester és Hollósy András alpolgármester szerdán. A város vezetői virággal, bonbonnal és jókívánságokkal érkeztek az ünnepelthez, aki április 23-án töltötte be 100. életévét.
Képgaléria
Mozdulj a drog ellen
Sport és közösség a drogok helyett
MiskolcSportOktatás
Sportbemutatókkal, közös mozgással és prevenciós programokkal várták a fiatalokat a „Mozdulj a drog ellen!” című rendezvényen szerdán Miskolcon. A program célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a kábítószerfogyasztás veszélyeire, valamint az egészséges életmód és a közösségi programok szerepére a megelőzésben.
Erőszakosan próbált pénzt szerezni a Centrumnál, a rendészek fogták el a támadó asszonyt
MiskolcBűnügy
Azonnali rendészeti beavatkozásra volt szükség Miskolc belvárosában, miután egy agresszív kéregető fizikailag is rátámadt két járókelőre.