Ugrás a tartalomra

A forradalmunkra és szabadságharcunkra emlékeztek Hejőcsabán

Létrehozva
A Bárczay-kertben található országzászlónál nemcsak a 176 évvel ezelőtt történtekre emlékeztek, hanem arra is, hogyan hatottak az események az akkor még önálló Hejőcsabára.

Kép
Fotók: Osztie Tibor

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc százhetvenhatodik évfordulójára emlékeztek csütörtök délelőtt Hejőcsabán, a Bárczay-kertben található országzászlónál. Az eseményen a történelmi egyházak képviselőinek áldásával kezdődött, majd Tóth Lőrinc Ágoston szavalta el „A március tüze” című verset

Megemlékezésében Barázda Eszter helytörténész a forradalom és szabadságharc hejőcsabai vonatkozásaira hívta fel a figyelmet, kiemelve: 1848 forradalma és az azt követő szabadságharc talán a magyar nemzet legnagyszerűbb története. „Március 15-e jelkép lett, a magyarság 1860 óta nemzeti ünnepének tekinti ezt a napot függetlenül attól, hogyan vélekedik erről a mindenkori államhatalom” – jelentette ki.

Mint a helytörténész kiemelte, a pesti forradalom híre néhány napos késéssel március 17-én vagy 18-án postakocsin érkezett meg Hejőcsabára, az akkor még önálló, körülbelül ezerötszáz fős településre.

Kép
Barázda Eszter

– A pesti híreket hallva azonnal megkezdődött itt is az országgyűlési választások előkészítése és a nemzetőrség szervezése, hiszen a forradalom vívmányait meg is kell védeni. A borsodi önkéntesek ősszel már a pákozdi és schwechati csatában harcoltak. A szabadságharc idején Hejőcsaba és Miskolc nem voltak ugyan nagy csaták színhelyei, de a közvetlen környéken fontos összecsapások zajlottak. Így például Bükkaranyos, Harsány, Görömböly vidékén és Felsőzsolcán is. Ezen kívül Miskolc egy fontos hadászati központ is volt és így többször is elfoglalták 1849 tavaszán és nyarán mind a császári, mind pedig a cári csapatok. Nagy volt a forgalom a hejőcsabai országúton, a lakosság pedig ilyenkor a közeli erdőkbe menekült – emlékeztetett Barázda Eszter.

Kép

Végül kiemelte, bár a forradalmat az osztrákok orosz segítséggel leverték, a márciusi eseményekkel és az április törvényekkel Magyarország mégis egy reménytelibb jövő felé indult el. „Ennek az időszaknak köszönhetjük himnuszunk keletkezését, zászlónk piros-fehér-zöld színének hivatalossá tételét, hogy országunk fővárosa Pozsony helyett Budapest, hivatalos nyelve pedig a latin helyett a magyar lett. Büszkének kell lennünk erre a napra” – tette hozzá.

Kép

Az esemény végén koszorút helyezett el az országzászlónál Barta Gábor és Borkuti László, a terület két önkormányzati képviselője, a Hejőcsabai Gárdonyi Géza Római Katolikus Általános Iskola és Óvoda képviselői, Sedon László érseki tanácsos, valamint a Miskolci Édenkert Református Óvoda Hejőcsabai Bárczay Árvéd Óvodájának képviselői.

Ez is érdekelhet

Augusztus végén ismét a Szinva örökségében fürdőzhetünk
MiskolcKultúraSzabadidő
A Szinva Örökség Napokon, augusztus 28-30. között, idén is a Miskolcot teljes egészében átszelő, ikonikus patak mentén fellelhető: kulturális, építészeti, ipartörténeti, tudományos és természeti értékeket ismerhetik meg az érdeklődők.
44-es busz MVK
Szombattól ismét a megszokott helyen állnak meg a belváros felé tartó buszok a Cementgyárnál
Miskolc
Befejeződtek a munkálatok a Cementgyár megállóhelyénél, így augusztus 15-től, szombattól ismét az eredeti helyén vehetik igénybe a megállót a belváros felé utazók.
Képgaléria
Folytatódik a 3-as számú főút felújítása
Halad a miskolci útfelújítás: újabb szakasz kap friss aszfaltot a 3-as főúton
Miskolc
Újabb útfelújítási munkák miatt változik a közlekedés Miskolcon.
Avasi Kvaterka
Visszarepülünk a ’80-as évekbe: retro buli költözik Miskolctapolcára
MiskolcÉletmódGasztroSzabadidő
Neonfények, kazettás slágerek, retró kaják, jelmezek és hajnalig tartó házibuli – augusztus 15-én Miskolctapolcán elevenedik meg a ’80-as évek. Az Avasi Kvaterka ezúttal elhagyja az avasi dombokat, és a régi tapolcai büfésorra költözik.