A Miskolci Egyetem nemzetközi partneregyetemekkel közösen indított párbeszédet és konferenciasorozatot a fenntartható természeti erőforrások terén felmerülő stratégiai kérdések megvitatására.
A SUN – Sustainable use of Natural Resources, azaz „A természeti erőforrások fenntartható használata” elnevezésű nemzetközi rendezvénysorozat első eseményét a Miskolci Egyetem könyvtárában rendezték meg november 28-án, amelynek részletes programja ITT tekinthető meg. Fókuszában a fenntartható nyersanyagellátás állt, különös tekintettel a kritikus fontosságú nyersanyagokra, valamint az Európai Unió kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabályához (CRMA) kapcsolódó kihívásokra és problémákra. A konferencia lehetőséget nyújtott az innovációs folyamat érdekcsoportjai – a politikai döntéshozók, kutatók és ipari partnerek – közötti párbeszédre és nemzetközi szintű együttműködésére.
A tanácskozáson a Miskolci Egyetem mellett a kassai Technical University of Kosice, a wroclawi University of Science and Technology, a krakkói AGH University of Science and Technology és az ostravai VSB Technical University egyetemek bányászati, energetikai és gazdasági fakultásainak képviselői vettek részt.
Nemzetközi tudásmegosztás
Szilágyi Roland, a Miskolci Egyetem oktatási rektorhelyettese megnyitó köszöntőjében üdvözölte a jelenlévőket. Elmondta, hogy bízik benne, hogy az esemény alkalmat ad arra, hogy a résztvevők egymás prezentációi és tudása által gazdagodjanak. Emellett elmélyítsék partneri együttműködéseiket. Ismertette, hogy a konferencia elején az Európai Unió kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabályáról esik majd szó, amelyet ez év márciusában fogadott el az Európai Tanács. Hozzátette, hogy ennek keretében kitérnek az energiakészletet és a vízkészletet érintő megújuló energiákra is.
Kiemelte, hogy a jogszabály az Európai Unió egyik legfontosabb kérdését szabályozza. A Miskolci Egyetem pedig szeretett volna a bevezetésének ebben a fontos időszakában hátteret biztosítani az eszmecserére. Az egyetem elkötelezett amellett is, hogy megteremtse a lehetőségét annak, hogy a jelenlévők együtt dolgozhassanak, tanulhassanak egymástól és megoszthassák jó gyakorlataikat. Továbbá innovatív megoldásokat dolgozzanak ki közösen a fenntartható fejlődés érdekében. Végül felidézte a Miskolci Egyetem múltját, kitérve a selmeci hagyományokra és beszélt az intézmény jelenlegi oktatási területeiről.
Együttműködések a jövőért
Zelei Gábor, a Magyar Bányászati Szövetség ügyvezető főtitkára kifejezte örömét amiatt, hogy a konferencián lehetőség nyílik megvitatni az Európai Unio kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabályát, éppen akkor, amikor Magyarország az Európai Unió soros elnöke. Kiemelte, hogy a rendezvény egyben alkalmat kínál arra is, hogy az európai állampolgárokat informálják a bevezetett változásokról. Emellett megvitassák a bányászati szektor legkritikusabb kérdéseit, amelyek hatással lehetnek az emberek életkörülményeire. Hosszú távú együttműködéseikkel pedig végső soron megalapozhatják a fenntartható civilizációt.
Az első szekcióban a CRMA megvalósításához kapcsolódó szabályozási környezetről és az ehhez kötődő szakpolitikai megoldásokról volt szó. A témában a bányászati vonatkozásokról Vitor Correia, a Nemzetközi Nyersanyag Obszervatórium (INTRAW) főtitkára tartott előadást. Ezt követően a főbb irányelvekről folytattak öt résztvevős panelbeszélgetést, amelyet Dr. Madarász Tamás, a Miskolci Egyetem Víz- és Környezetgazdálkodási Intézetének igazgatója moderált.
Hosszú távon lehet sikeres
A CRMA kapcsán Horváth Viktor az Energiaügyi Minisztérium energiaátmenetért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy ugyan egy jogszabályt el lehet fogadni, de azt be is kell vezetni. Az energiaátállást és a bányászat céljait pedig egyszerre kell megvalósítani. Kifejtette, hogy a CRMA kapcsán Magyarország számára a legfőbb kihívást az jelenti, hogy ezt hogyan integrálja a bányászati törvénybe. A jogszabály bevezetése csak akkor lehet sikeres, hogyha jó az együttműködés a kormány és a helyi közösségek között és önkormányzati szinten lehet megvalósítani. Ennek nem szabad erősen politizált kérdéssé válnia, mert társadalmi elfogadottság kell hozzá, amihez hosszú idő szükséges.
Dr. Káldi Zoltán a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának országos bányakapitánya hozzátette, hogy az Energiaügyi Minisztériummal együttműködésben dolgoznak. Majd felvetett néhány kérdést. Többek között, hogy milyen feladatokat ró az új jogszabály bevezetésre az ő hatóságára. Továbbá milyen rövidtávú elvárások merülnek fel Magyarországgal szemben és milyen új elemek lehetnek a rendeletben, amelyek a hazai államigazgatásban ismeretlenek.
