Megszokhattuk már, hogy az Avasi Borangolás nyitó eseményeként szakmai napot rendeznek a borászat aktuális kérdéseiről. Nincs ez másként idén sem, az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) támogatásával konferenciát rendeztek csütörtökön a polgármesteri hivatal közgyűlési termében.
Borpiaci trendek és kihívások, valamint az agráriumot érintő legfontosabb jogszabályváltozások kerültek terítékre, de olyan praktikus témákkal is foglalkoztak az előadók, mint például a modern cefrézési eljárások a pálinkakészítésben.
Ahogy arra Szinay Attila, a NAK főigazgatója is rámutatott érdeklődésünkre, a szakmai nap közel egyidős az Avasi Borangolással.
– Azt tapasztaljuk, hogy egy borgasztronómiai esemény apropóján is igény van a szakmai kérdések körbejárására, megvitatására – mondta, hozzátéve: vendégeik között vannak, akik már sokadik alkalommal járnak Miskolcon, és általános tapasztalat, hogy „nem is gondolták volna”, milyen értékekkel büszkélkedhet a borsodi vármegyeszékhely.
– Amit Miskolc szeretne kifelé mutatni, sugározni, hogy a Bükk városa, az a Borangolás alkalmával teljesül – hangsúlyozta Szinay Attila.
Az idén már négynaposra nyúlt borgasztronómiai eseményhez jó alaphangot adott Sidlovits Diána előadása. A NAK szőlészeti-borászati szakértője magyar és világtendenciákat mutatott be, az ágazatot érő kihívásokra is felhívva a figyelmet.
Megtudhattuk egyebek mellett, hogy a szőlőterületek nagyságát illetően továbbra is Európa a domináns, de ma már Kína is az élvonalba tartozik. Kihívást az ágazat számára a klímaváltozás, és az emiatt kialakuló szélsőséges időjárás, valamint a csökkenő borfogyasztás jelent. A bortermelőknek továbbá meg kell küzdeniük az infláció miatt növekvő árakkal és a megváltozott világkereskedelmi viszonyokkal is.
A szakértő előadásából megtudhattuk azt is, hogy Magyarországon az 1970-es évek óta folyamatosan csökkent a szőlőtermő terület, ami végül 60 ezer hektár környékén stabilizálódott. Évente körülbelül 380-400 ezer tonna szőlő terem hazánkban, ennek mintegy 98-99 százalékából bor lesz.
Szintén elhangzott, hogy a borfogyasztás világszerte mélyrepülésben van, 2007-ben, majd 2017-ben volt nagyobb visszaesés. Ennek oka az árak emelkedése, és ennek nyomán a fogyasztás csökkenése, valamint az, hogy átalakulnak a fogyasztási szokások. Például már Franciaországban is jóval kevesebben fogyasztanak bort, mint korábban.
Nálunk is csökken a fogyasztás, de még mindig ott vagyunk a jelentősebb borfogyasztó országok között: egy főre 24,4 liter jut évente.
