Ugrás a tartalomra

A Kelemen Didák kutató Bodan atyára emlékeztek

Létrehozva
Vasárnap lett volna hatvanéves a Pro Urbe díjas Bogdan Adamczyk, a minorita templom egykori plébánosa.
Kép
Bogdan Adamczyk atya
Bogdan Adamczyk atya

A kerek évforduló alkalmából emlékeztek a lengyel származású szerzetesre, a Nagyboldogasszony templom volt plébánosára, július 13-án, vasárnap a minorita templomban, a délelőtti szentmise keretében. A megemlékezést zártkörűen tartották meg, az Éltető Lélek Alapítvány és a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének Miskolci Csoportja részvételével. Ezenkívül az évfordulón Nyírbátorban és Aradon is ünnepségeket rendeztek.

A városszerte kedvelt Bogdan Adamczyk atyát (1965. július 13. – 2021. április 9.) evangéliumi egyszerűség, alázatosság, kötelességtudás, önmegtagadás és áldozatvállalás jellemezte. Papi hivatása mellett Kelemen Didák (1683-1744) kutató is volt. Példaképét, a templom- és iskolaalapító minorita elődöt életében is szentként tisztelték. A boldoggá avatási eljárása nem sokkal halála után, 1775-ben megindult. 

A meg nem élt hat évtizedes születési évforduló kapcsán a visszaemlékezésben dr. Kabdebó Lórántné Dobos Marianne, a Lengyel Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett Szabó Lőrinc irodalmi díjas író segített, aki a plébános odaadó híve és tudományos kutatásában munkatársa volt. 

Kötődött hazánkhoz

- Bogdan Adamczyk 1965-ben Limanowában született. A hely a „nagy háború” csatájának emlékét őrzi. Az osztrák-magyar csapatok hatalmas győzelmet arattak az oroszok felett. A Nádasdy huszárok megállították a továbbvonulásukat Krakkó irányába. Bár a család hamarosan Krakkó-Nowa-Hutába költözött, de Bogdan büszke volt arra, hogy már a születési helye is a magyarokkal kötötte össze – idézte fel Kabdebóné Dobos Marianne. - 1986-ban belépett a minorita szerzetesrendbe. Egy év múlva letette az első fogadalmát, majd filozófiát és teológiát tanult. 

Kép
Bogdan Adamczyk
Az atya magyar állampolgárságával. Fotó: ferencesek.hu

-Amikor lehetőség nyílt hazánkban a rendszerváltáskor, a szerzetesrendek újjáalakítására, Kartal Ernő atya és Tóth Alajos atya a lengyel minoritáktól kért segítséget, hogy tíz évre adjanak „kölcsön” szerzeteseket. Bogdan Adamczyk a krakkói tartományból, 1991. július 15-én, Szent Bonaventura napján érkezett városunkba. Majd egyéves nyelvtanulás után az egri szemináriumban kezdte meg papi tanulmányaikat - osztotta meg az író. 

Kiemelte, hogy szerzetesi örökfogadalmát 1992. október 3-án tette le P. Zdzisław Gogola, a krakkói tartományi miniszter előtt. Már Miskolcon a minorita templomban szentelték diakónussá, 1993. június 20-án pedig Seregély István egri érsek szentelte pappá ugyanitt. Testvérével, Jerzy Adamczykkal együtt, aki szintén pap lett, mutatta be az újmiséjét.

Megfogta Kelemen Didák

- Káplánként másfél évig a Kelemen Didák által épített nyírbátori templom volt az első szolgálati helye. A vele kapcsolatos kutatómunkát Kartal Ernő atyától vette át, akinek még Wojciech Topolinski - szintén boldoggá avatására váró lengyel vértanú - Kelemen Didák boldoggá avatási eljárásának II. világháború előtti posztulátora adta tovább kutatási anyagát. Az volt az álmuk, hogy ennek kapcsán Miskolcból zarándokváros lehessen. Ezt a törekvést az Éltető Lélek Alapítvány vitte tovább – tudtuk meg. 

- 2011-ben jelent meg Bogdan atya imádságos könyve „Ájtatosságok gyűjteménye” címmel, ami három kiadást ért meg. 2014-ben pedig már a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen védte meg „Isten Szolgája P. Kelemen Didák élete és tiszteletének kibontakozása” című doktori értekezését – folytatta beszélgetőtársunk. 

Méltósággal szenvedett

Elmondta, hogy ezt követően Miskolc, Eger, Arad következett, egy év Lengyelországban, ahol az ideiglenes fogadalmasok mestere volt, ezután Miskolcra tért vissza. Rengeteg fizikai szenvedésen ment keresztül, kilenc kisebb-nagyobb műtéten esett át. 2012-ben Krakkóban veseoperációt végeztek rajta. Pihenési lehetőségként, de egyben kutatási munkája érdekében is Rómában a Generális Kúrián tevékenykedett. 2013-ban Miskolc városa Pro Urbe díjjal tüntette ki tudományos tevékenységéért, Kálna Zsolt atya minorita plébános mellett, akinek a Nagyboldogasszony műemléktemplom felújítása érdekében tett fáradozásait értékelték. 

- Aztán Bogdan atya a szlovákiai Imregben a magyarok pasztorációjával foglalkozott. Idemenekült a kolostorba az üldözés elől a négy katolikus aradi vértanú gyóntatója, Sulyánszki Euszták minorita atya és itt is nyugszik. Róla szintén készített egy dolgozatot. Néhány hónapot Ózdon töltött, aztán Assisibe került, ahol zarándokokat vezetett. 2018-tól ismét Miskolcon lett plébános – részletezte Kabdebóné Dobos Marianne. 

Vértanúkról emlékezett meg

Beszámolt róla, hogy 2019-ben újabb könyve jelent meg „Alberto Wojciech Topolinski élete és műve levelek tükrében” címmel magyar és lengyel nyelven. A tudós történész tanulmányt írt "Lengyel misszionáriusok, Peru történelmének első vértanúi címmel" két minorita vértanúról is, Michal Tomaszekről és Zbigniew Strzalkowskiról. A misszionáriusokat Peruban, az Andok lábánál található hegyi faluban főbe lőtte a Fényes Ösvény maoista gerillaszervezet egy a kokain termelő maffiával együttműködő tagja. A tanulmány aktualitása az, hogy XIV. Leo pápa is sokáig volt misszionárius Peruban, az Andokban. 

Kép
Bogdan Adamczyk atya Szegeden
Bogdan atya Szegeden a Szent Miklós templomban misézik

- Végül Bogdan atya rövid aradi tartózkodása után Szeged következett. Innen szólította magához az Úr, ahol a Szent Miklós templom és rendház plébánosaként és házfőnökeként tevékenykedett. Rendbe tette az itt talált tudományos, rendi könyvek sorát. Ebben segítette a lengyel Karol Biernatzki, a városi könyvtár igazgatója, polcokkal, és minden mással. Karol orvos fia, és nyelvtanár feleségének tanítványa voltak az orvosai a covid osztályon – emlékezett vissza. 

- Ahogy Jézus sem hátrált meg a nehéz órákban, úgy nem hátrált meg Bogdan Adamczyk atya sem. Hűsége erősebb volt a halálnál. Itt maradt a pappá szentelési igéje által neki mutatott földön: „Vonulj ki földedről, rokonságod köréből és atyád házából arra a földre, amelyet majd mutatok neked!” (Ter. 12,1). Egész szívvel kötődött Magyarországhoz és nagyon megszerette a magyar népet. Halála előtti hónapban kapta meg a magyar állampolgárságot. Sok éven át várta, ezért is ragyogott az arca a fényképen (második kép), amely az átvételekor készült. Ez az utolsó felvétel róla. Kérésének megfelelően, fogadott hazájában, a miskolci minorita templom altemplomában helyezték örök nyugalomra, Kelemen Didák atya sírja közelében – zárta a beszélgetést odaadó híve. 

Kép
Bogdán Adamczyk atya temetése
Bogdan Adamczyk atya temetése 2021-ben a miskolci minorita templomban. Fotó: MiNap-archív

Címkék

Ez is érdekelhet

Jégcsarnok
Pályaválasztói jogot cseréltek
MiskolcSport
Rövid időn belül immáron harmadszor változik a DVTK Jegesmedvék Erste ligás hokicsapata fellépésének helyszíne, vagy kezdési időpontja.
Eperjes Károly
A szent és szabad művészet lesz a vendég a TTH-ban
MiskolcKultúraSzabadidő
„Az igazat mondd, ne csak a valódit” című zenés irodalmi esttel vendégszerepel Eperjes Károly Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész és Négyessy Katalin gordonkaművész november harmadikán Miskolcon a Tudomány és Technika Háza színpadán.
Képgaléria
1956-os megemlékezés a Petőfi téren
Tóth-Szántai József: 1956 lángja nem aludhat ki!
Miskolc
Miskolc első embere október 23-ai beszédében, a Petőfi téren arra hívta fel a figyelmet, hogy 1956-ra emlékezve nemcsak a mártírokra, hanem az egész nemzet szenvedésére emlékezünk kell.
A modernkori festő ecsete az AI
MiskolcKultúraTudomány
Malejkó Benjámin miskolci alkotó két éve fedezte fel a mesterséges intelligencia művészi oldalát. Ma már több mint 159 ezren követik naponta, ahogy a digitális technológia és az emberi lélek találkozásából új képi világ születik.