Ugrás a tartalomra

Requiem egy élelmiszerüzletért

Létrehozva
Tajthy Ákos jegyzete.

– Supershop kártyád itt lesz? - kérdezte meg a sorakozás közben valamin elmélázó, és láthatóan nem odafigyelő Ákost a pénztáros hölgy a Pátriában található Sparban.

– Ja, persze, bocsi – mondtam, aztán már nyújtottam is, miután ráeszméltem, hogy már én következek a sorban.

A konkrét eset a múlt héten történt, amikor a hét végéhez közeledve már látszott: nem bírja ki a szombati nagybevásárlásig az otthoni készlet, be kellett ugrani kis ezért, azért, reggelire, meg vacsorára. Két évvel ezelőtt elköltöztem a környékről, ezért az utóbbi időben már csak ritkábban jártam ebbe az üzletbe, viszont 2008-tól tizenöt éven át a Rákóczi utcán laktam, így kevés olyan hétvége volt, hogy ne itt intéztem volna a bevásárlásaimat.

A fent idézett beszélgetés is számtalanszor elhangzott: jól ismerjük egymást a legtöbb dolgozóval. Ők tudták, hogy úgyis elfelejtem odaadni, vagy éppen ott hagyom a boltban a kedvezménykártyát (ilyenre is volt pár példa), én meg tudtam, hogy biztonságban vagyok, figyelnek rám. És nem csak velem voltak kedvesek. Mindenkivel. Valahogy emberléptékűbb volt a nagyobb, forgalmasabb üzleteknél.

„Szerintem ne azt a kenyeret vidd!” – és már közben mutattak arra, amit valójában „akartam” vinni.

„Nem akarsz te most sajtos párizsit enni, viszont nagyon finom sonka érkezett” – és én már éreztem is, hogy valójában eredetileg is a sonkáért mentem. Még akkor is, ha a párizsiért.

Szerdán a boltban járva megtudtam napokon belül bezárnak. Mint ahogyan elmondták azt is, sok törzsvendég igyekszik még a hátralévő időben néhányszor ott vásárolni. Csak azért, hogy egyszer még beszélgethessünk a dolgozókkal.

A hivatalos közlemény szerint az lett a bolt veszte, hogy nem termel elég forgalmat, így nem tartható fenn nyereségesen. Lehet. Szerintem viszont az is közrejátszott, hogy már egyre kevesebb igény van az olyan boltokra, ahol még szóba állnak veled. Ott van már az előrecsomagolt termék, amit kifizethetsz önkiszolgáló kasszánál, talán még a Messengerből sem kell felnézni csak addig, amíg fizetsz a mobilra digitalizált kártyáddal. Az automata persze nem szól ha otthagyod a Supershopot, de persze sokaknak már ez sem gond, hisz a kedvezménykártya is az applikációban lapul. Digitalizálva. És arról nem is beszéltünk, hogy sokaknak már ez sem alternatíva, hiszen a futár is bevásárol már helyettünk, ha applikációban leadjuk a rendelést.

Ebben a boltban még nem volt önkiszolgáló kassza (és már nem is lesz). Voltak helyette emberek. A pultban, a pénztárban és a vásárlótérben is. Augusztus 11-én reggel több mint negyven év után nem nyit ki többet az élelmiszerüzlet a Pátriában. Hiányozni fog.

Ez is érdekelhet

Jégcsarnok
Pályaválasztói jogot cseréltek
MiskolcSport
Rövid időn belül immáron harmadszor változik a DVTK Jegesmedvék Erste ligás hokicsapata fellépésének helyszíne, vagy kezdési időpontja.
Eperjes Károly
A szent és szabad művészet lesz a vendég a TTH-ban
MiskolcKultúraSzabadidő
„Az igazat mondd, ne csak a valódit” című zenés irodalmi esttel vendégszerepel Eperjes Károly Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész és Négyessy Katalin gordonkaművész november harmadikán Miskolcon a Tudomány és Technika Háza színpadán.
Képgaléria
1956-os megemlékezés a Petőfi téren
Tóth-Szántai József: 1956 lángja nem aludhat ki!
Miskolc
Miskolc első embere október 23-ai beszédében, a Petőfi téren arra hívta fel a figyelmet, hogy 1956-ra emlékezve nemcsak a mártírokra, hanem az egész nemzet szenvedésére emlékezünk kell.
A modernkori festő ecsete az AI
MiskolcKultúraTudomány
Malejkó Benjámin miskolci alkotó két éve fedezte fel a mesterséges intelligencia művészi oldalát. Ma már több mint 159 ezren követik naponta, ahogy a digitális technológia és az emberi lélek találkozásából új képi világ születik.