Több szeptemberi Mária-ünnep, a vasárnapi diósgyőri Mária-búcsú és a III. Miskolci Ars Sacra Fesztivál apropójából a Tourinform Miskolc iroda szeptember 13-ai, szombat délelőtti garantált városnéző sétáját, a Mária Út miskolci szakaszának, belvárosi részére tervezte. Közép-Kelet-Európa legnagyobb zarándokútjának eme rövid szakaszán ezúttal Nagy Judit volt az idegenvezetőnk, aki a pénteki Mária névnap alkalmából csokoládéval köszöntött egy jelenlévő Mária nevű érdeklődőt.
A túra a Mária Út miskolci szakaszának közepéről, az Erzsébet térről indult. Ott az egyik villanyoszlopon jól látható felfestve a Mária Út jelzése, a fehér alapon lila M-betű. Az alternatív útvonalakat máshol pedig kék, piros és sárga M jelzi.
„A Mária Út egyik ihletője az El Camino, azaz a Szent Jakab zarándokút volt, amely zömében Spanyolországban keresztül vezet. Manapság a gyalogos zarándoklat reneszánszát éli, a 800 kilométeres Caminon évente 200 ezren mennek végig a galíciai Santiago de Compostelába”- mondta el Nagy Judit, a Tourinform Miskolc idegenvezetője. „Ennek mintájára alakították ki Európa szívében a Mária Utat, amely az Istenszülő Szűzanya kultuszára és emlékhelyeire épül kelet-nyugati és észak-déli irányban. 2006-ban a magyar Mária Út Közhasznú Egyesület kezdte el önkéntes alapon kiépíteni az ökumenikus szellemiségű zarándokutat. Gyalogos, buszos és kerékpáros zarándoklatokat szerveznek rajta, de létezik motoros és lovas zarándoklat is.”
Részletezte, hogy a Mária Út keleti vége az ausztriai Mariazellben található, ahonnan 1200 kilométer megtétele után, gyalogosan mintegy 60 nap alatt érhető el Erdélyben Csíksomlyó, az út nyugati végpontja. Északról a lengyelországi Czestochowából pedig 850 kilométer múlva, körülbelül 40 nap alatt érik el a zarándokok a boszniai Medjugorjét, a déli végállomást.
Ezt követően a Papszer utcán haladt végig túracsoportunk, amelynek megtudtuk, hogy honnan ered a neve.
„1411-ben a király az avasi templomnak a kegyúri jogát a városra ruházta át, ami feladatokkal is járt. A Papszer utcán zsellérek laktak, akik robottal szolgálták a templom papjait és az egyházközséget. A 18-19. századtól viszont már gimnáziumi tanároknak és neves polgároknak, többek között Palóczy Lászlónak és Lévay Józsefnek is volt itt háza” – ismertette az idegenvezető.
Utána a „Szentháromság térként” ismert helyre érkeztünk, amely a Mindszenti templom előtti tér az út másik oldalán.
„Korábban ezt a teret szegélyezte a párt- és a SZOT-székház, amellyel szemben állt a Mindszenti templom és a Csupros Mária-szobor. Mindszent a 19. század végéig nem volt része Miskolcnak, hanem külön községként működött és a templom is hozzátartozott” – magyarázta Nagy Judit.
Kiemelte, hogy Szűz Máriát, mint Jézusnál a legfőbb közbenjárót, a magyarok védőszentjének is tekintjük. Szent István király, amikor Imre herceg halálával utód nélkül maradt, oltalmába ajánlotta az országot. Innen származik hazánk Regnum Marianum, azaz Mária országa elnevezése. A jelenlegi nemzeti Hímnusz előtt pedig a Boldogasszony Anyánk című katolikus népéneket énekelték hímnuszként. Első magyar nyelvemlékünk az Ómagyar Mária-siralom szintén Szűz Máriához kötődik. A katolikus Mária-kultusz magába olvasztotta a magyarok által tisztelt termékenység istennő, Boldogasszony alakját.
Hozzátette, hogy Máriát, mint a Megváltó szűz és katolikus egyház hite szerint bűn nélkül való anyját a Földön állva, 12 csillaggal a feje fölött, általában karjában a kis Jézussal szokták ábrázolni. Eközben egy kígyón tapos, amely körbekússza a földgömböt. Ez az ábrázolás a bibliai Jelenések Könyvéből származik.
„A Csupros Mária-szobor kezében egy csupor látható. A szobor körül korábban piactér helyezkedett el és a szobor köré tett kerítésre aggatták az edényeket. Helyi legenda szerint egy több gyermekes édesanya üres csuprot hagyott a Mária-szobor lábánál és az másnap reggelre mindig megtelt tejjel. A csodát, hogy a család így életben maradt, Szűzanyának tulajdonították” – idézte fel vezetőnk. Majd felhívta rá a figyelmet, hogy a diósgyőri Szűz Mária Szent Neve római katolikus templom előtt szintén áll egy hasonló szobor három szenttel kiegészülve.
A mindszenti állomást követően szerkesztőségünk fotósa már nem követett bennünket. Visszasétáltunk a műemlék Avasi református templomig, ahol Gulyás Benjámin Marcell, a Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon tanulója és a Miskolc-Avasi Református Egyházközség tagja beszélt a templom eredetéről és bemutatta a temetőben nyugvó neves történelmi alakokat.
Utána a Zárdakápolnánál - eredeti nevén Szűz Mária Anyasága Kápolna - szót ejtettünk a legfontosabb Mária-ünnepekről. Továbbá arról, hogy a Szatmári Irgalmas Nővérek által a mai Fráter György Katolikus Gimnázium és Diákotthon épületében működtetett nőnevelő intézetbe járt Kaffka Margit író is. A Hangyaboly című regényét ez az időszak ihlette. A Deák téren át sétálva pedig megtekinthettünk az erdészeti igazgatóság épületén egy szép Mária-szobrot, amely a Trianoni békediktátum miatt elszakított területek fölötti veszteséget, fájdalmat szimbolizálja. Végül a Nagyboldogasszony minorita templomnál zártuk utunkat.
A Mária Út Eger és Kács felől jön be a borsodi vármegyeszékhelyre. Görömbölyön érkezik a városba, ahonnan az Avason a jezsuita templom irányába halad, majd a Mindszenti templom felé jön le a belvárosba. A korábban említett nyomvonalon a minorita templomtól a Búza téri görögkatolikus templom felé fordul, ahonnan Szirmabesenyőnél hagyja el Miskolcot Sajópálfala felé.
