A Miskolci Ars Sacra Fesztivál minden évben bemutatja az Ars Sacra műtárgyát a Herman Ottó Múzeumban. Erre a különleges kiállításra jellemző, hogy kiemel egy olyan művészeti gyöngyszemet, amely a vármegye szakralitását reprezentálja. Szeptember 19-én, pénteken koradélután a szentléleki pálos kolostor gótikus faragott oszlopfőjét állították ki a múzeum aulájában, mint a fesztivál műtárgyát. A tárlatot Szolyák Péter, a Herman Ottó Múzeum igazgatója nyitotta meg. Hangszeres játékkal Apró László fuvolaművész közreműködött.
A faragvány eredetileg a szentélyt díszítette. A figura jobb kezével áldást oszt, bal kezével írásszalagot tart. Csúcsos süvege valószínűsíti, hogy személyében egy ószövetségi prófétát tisztelhetünk.
„A szakralitás a középkortól kezdve arról szólt, hogy szakrális terekben összegyűjtünk híveket és közösséget építünk. Szakrális hely minden olyan zúg, ahol szakrális tárgyakat tárolunk, vagy Istennel keressük a kapcsolatot például imádságban. Tulajdonképpen a múzeum is ilyen, a múlt szakrális helye, ahol elmúlt koroknak a kincsei, emlékei és csodálatos művek láthatók. A múzeum feladata, hogy ezeket eltárolja és megmutassa a következő generációnak” – foglalta össze köszöntőjében Máger Ágnes képzőművész, Miskolc díszpolgára, a III. Miskolci Ars SAcra Fesztivál képzőművészeti programjainak szervezője, aki köszönetet mondott azért, hogy a Herman Ottó Múzeum már harmadik éve partnere a rendezvénysorozatnak.
„Szeretettel köszöntöm a jelenlévőket az országos XIX. Ars Sacra Fesztivál és a III. Miskolci Ars Sacra Fesztivál alkalmából. 2023-ban a tornaújfalui 59 szemes rózsafüzér volt, amit Bodnár Mónika mostanra nyugalmazott néprajzos muzeológusunk mutatott be, minta fesztivál műtárgyát. Tavaly a görögkatolikus Miskolci Egyházmegye centenáriumi kiállításán az abaújszolnoki oltárt mutattuk be. Szörényi Gábor régész kollégám ötlete volt, hogy idén a szentléleki pálos kolostor próféta ábrázolásos kövét válasszuk” – sorolta Szolyák Péter.
Elmondta, hogy a pálos rend az első és a történelmi idők egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrendje. 1246-ban Boldog Özséb esztergomi kanonok alapította egy pilisi elvonulása során megtapasztalt látomása ösztönzésére. 1308-ban a pápa jóváhagyását is megkapta a pálos rend, majd Nagy Lajos király és Mátyás király idejében, körülbelül másfél évszázadig fénykorát élte, egészen a mohácsi vészig, 1526-ig. Ekkorra kolostorainak száma elérte a százat, a rend tagjainak létszáma pedig a 900 főt. Mohács után mindössze tizenkét működő monostor maradt.
„A szentléleki pálos kolostor felettese egy diósgyőri pálos kolostor volt. Továbbá a mai napig megtekinthetők Göncön, Martonyiban, Kurityánban, Hangonyban, Sajóládon, Tokajban és Sátoraljaújhelyen a megmaradt pálos kolostorok romja. Vármegyénkben körülbelül húsz ilyen kolostorrom maradt fenn. Pusztai Tamás igazgató elődöm néhány hete fejezte be az ásatásokat Szentlelken, ahol állagmegóvási munkákra készülnek a pálos kolostorromnál. Martonyiban pedig folyamatban van egy hasonló feltárás” – ismertette a Herman Ottó Múzeum igazgatója, hozzátéve, hogy 2012 és 2021 között a múzeum kutatásokat is végzett a szentléleki pálos kolostornál.
Ajánlotta, hogyha arra járunk, keressük fel a romok között az állatábrázolásokat, az emberi arcokat egymás felé fordulva, illetve a kézujjakat körbe vésve, valamint a rovásírásnak titulált írást a templom belsejében. Végül Szent-Gály Kata, Az öreg remete búcsúbeszéde című versét olvasta fel.
Utoljára Várhelyi Krisztina, a III. Miskolci Ars Sacra Fesztivál főszervezője köszönetet mondott Szolyák Péternek, aki augusztus 20-án magas rangú állami kitüntetésben részesült, így mint a fesztivál díszvendégét üdvözölte. Máger Ágnes pedig egy emléklappal köszönte meg Szörényi Gábor régésznek a műtárgy ötletét.
