Székely László az államalapító Szent István ünnepe alkalmából tartott rendezvényen vehette át az elismerést a Pesti Vigadóban Nagy István agrárminisztertől.
A köztársasági elnök méltatásában az állt, hogy Székely László, a Magyar Vadgazdálkodásért Alapítvány Kuratóriumának és a Borsodi Bányász Vadásztársaság elnöke, az Országos Magyar Vadászkamara Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Területi Szervezetének és a Vadászok és Vadgazdálkodók Észak-magyarországi Területi Szövetségének tiszteletbeli elnöke, az Országos Magyar Vadászati Védegylet volt elnöke a magyar vadászszervezetek nemzetközi kapcsolatainak megerősítése, valamint a magyar vadászhagyományok és vadászati értékek megőrzése és továbbadása érdekében végzett tevékenysége elismeréseként érdemelte ki a rangos kitüntetést.
A szakember több évtizeden keresztül példaértékű munkát végzett Miskolc beruházásainak fejlesztésében, valamint a banki szolgáltatások és az oktatás területén is. Munkája iránti elhivatottsága mellett egész életében végighúzódik a természet és a magyar vadgazdálkodás iránti szenvedélyes elkötelezettsége.
A Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetés birtokosa kérdésünkre elmondta, nagyon meglepődött és meghatódott, amikor hivatalos levélben megkapta az értesítést az elismerésről, a büszkeség volt az első, amit érzett.
– A levélből nem derült ki, kik ajánlottak erre a kitüntetésre, előzetesen nem is tudtam róla. Ezért nagyon meglepődtem. Ez később sem derült ki, csak az ok tulajdonképpen, amiért kaptam, mert az benne van a köztársági elnök úr által aláírt adományozó levélben, meg a közlönyben is határozatban megjelent. Ebben az áll, hogy a vadászati közéletben végzett több évtizedes tevékenységem elismeréseként érdemeltem ki – mondta el a kitüntetett.
Hozzátette, a mai napig aktív elnöke a Borsodi Bányász Vadásztársaságnak és a Magyar Vadgazdálkodásért Alapítvány Kuratóriumának. Korábban harminc évig volt az Észak-magyarországi Vadászszövetség elnöke, az Országos Vadászati Védegylet elnökségének tagja, korábban elnöke is, valamint tizenkét éven át alelnökként irányította az Országos Magyar Vadászkamarát.
Felsorolni is nehéz a sok-sok szervezetet, amelyekben tevékenykedett és betöltött posztokat. Igyekezett mindenhol a legjobb tudása szerint a magyar vadászat és vadászok érdekeit előmozdítani.
– Az az igazság, hogy kevesen ismerik, látják azt, hogy a vadászat nemcsak abból áll, hogy vannak puskás emberek, akik kimennek az erdőbe, szembenézni a természet kihívásaival, hanem ez egy társas lét is. Megközelítőleg 70 ezer vadász van ma Magyarországon. Közülük háromezer körüli a hivatásos vadászok száma. Az egész tevékenységünk a magyar vadállomány megvédéséről, fejlesztéséről, a vadgazdálkodásról szól. Másrészt a vadászat egy olyan tevékenység, amelynek évszázados hagyományai vannak Magyarországon, és ezt szeretnénk a vadászok körében olyan szinten tartani, olyan szintre emelni, hogy a fenntartható vadászat, régen okszerű vadászatnak hívták, megvalósuljon – részletezte.
Ebben nemcsak a jogszabályoknak van szerepük, hanem a vadászetikai magatartás fejlesztése is lényeges momentum. Ahogy óriási a szerepük a vadászati szervezeteknek, ezek tevékenységének koordinálásának, a működésüknek és működtetésüknek, hogy ez az egész tevékenység megfelelő szinten működjön.
– A vadászatnak van egy több évszázados hagyománya, egy etikai kódexe, amit át kell adni a következő generációknak is. Ez egy lényeges momentum. A folyamat kezdődik az új vadász felkészítésével, jogszabályban is előírt módon. Van egy kötelezően elvégzendő száz órás tanfolyam, amit nem is lehet online teljesíteni, ehhez ott kell lenni és ezt végig kell csinálni. Ebben benne van a fegyverkezeléstől kezdve a vadászattal kapcsolatos valamennyi jogszabály megismerésén át a vadászati hagyományoknak az átadása is. Ebből vizsgázni kell, és a vizsga után megfelelő orvosi vizsgálatok letétele után lehetnek a jelöltek vadászok. A szakmai szervezetek további feladata, hogy a már gyakorló vadászoknak is szervezzenek programokat, továbbképzéseket, amelyeken a vadászok találkozhatnak mindazokkal a témákkal, amelyek érdeklik vagy érintik őket – ecsetelte.
Végezetül rámutatott, bár a kívülállók csak annyit látnak ebből, hogy van a puskás ember, aki kimegy az erdőbe, hogy lelője a vadat, a vadászat messze nem csak erről szól. Alapvető és meghatározó dolog az, hogy megfelelő vadgazdálkodást kell folytatni, a vadállományt óvni kell, úgy kell fenntartani, hogy a különböző, változó életkörülmények között is épségben fennmaradjon a vadállomány. Ezzel az utánunk jövő generációknak is tartozunk.
