– A Miskolci Egyetem mottója: Tradíció és innováció. Azt gondolom, hogy a mai napra ez különösen illik. A könyv egy tradicionális érték. Gutenberg óta az emberiség tudásának és információinak hordozója, élményeink szerzésének egyik meghatározó formája. Az innováció pedig annak a formának és megjelenésnek köszönhető, amelyet az úgynevezett silent book-ok képviselnek – fogalmazott Dr. Illésné dr. Kovács Mária, a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar dékánja a megnyitón.
De hogy mi is a silent book? Egy olyan műfaj, amely a vizuális narratíva erejére épít. Egyaránt megszólít gyerekeket és felnőtteket, hiszen nyelvi korlátoktól függetlenül mindenki számára hozzáférhető. Nemcsak az olvasási élményt tágítja, hanem kreatív jelentésalkotásra ösztönöz, így az oktatásban és a biblioterápiában is egyre nagyobb szerepet kap. Mivel a képeket mindenki másként értelmezi, a történet minden olvasás alkalmával átalakul.
– Komoly kreativitást igényel a történet összefűzése a képek alapján. Ugyanakkor szabadságot is ad. Nincsenek rossz megoldások – emelte ki a dékán.
A Weeskinders Kiadóról tartott előadást Blaschke Zsuzsanna, a #fairytailproject művészeti csoport vezetője és a kiadó alapítója.
– Életünk szinte teljes egészében a történetmesélésről szól. Minden könyvünk központi eleme az illusztrátor munkája – mesélte Blaschke Zsuzsanna. – Ezek nem csendes könyvek. A csendesség talán abból fakad, hogy nincs bennük szöveg. A történetek képekben jelennek meg, és ez azért különleges, mert ebben a műfajban az illusztrátor maga válik szerzővé – tette hozzá.
A konferencia tudományos oldalát Dr. Daróczi Gabriella, a Debreceni Egyetem docense képviselte, aki a képi narratíva sarokköveit és a gyermekkorban betöltött szerepét mutatta be.
A délutáni szekcióban Kőszeghy Csilla illusztrátor arról beszélt, hogyan válhat az alkotóból silent book szerző, míg Korsós Éva művészetterapeuta a képkönyvek biblioterápiás és művészetterápiás lehetőségeit ismertette.
Az előadások után gyakorlati műhelyfoglalkozások következtek, ahol a résztvevők maguk is kipróbálhatták, hogyan lehet „olvasni” egy szavak nélküli könyvet, illetve miként használható a műfaj a pedagógiában.
A konferencia bebizonyította: a silent book több mint illusztrált könyv. Nyelvtől függetlenül mindenkihez szól, teret ad a kreatív értelmezésnek, és új utakat nyit az oktatásban, a művészetben és a terápiában egyaránt.
