Az utóbbi években robbanásszerűen nőtt az érdeklődés a nagy teljesítményű elektromos kerékpárok iránt. Ezek a modellek nemcsak a városi közlekedésben jelentenek alternatívát, hanem a sport és a terepkerékpározás világát is forradalmasítják. Most induló cikksorozatunkban bemutatjuk, mi számít „nagy teljesítménynek”, és hogyan szabályozzák ezeket a járműveket. Hol húzódik a határ kerékpár és motor között? A nagy teljesítményű elektromos kerékpárok megjelenése új kihívások elé állítja a szabályozókat, a gyártókat és a felhasználókat egyaránt.
Kerékpáros szakemberekkel, rendőrökkel és ételfutárokkal is beszélgettünk a témában, ezekről a következő napokban, cikksorozat formájában számolunk be. Egyre több ugyanis a gyors, akár 750 watt fölötti teljesítményű e-bike az utakon, de vajon a közlekedési infrastruktúra és a jogszabályok lépést tudnak tartani velük? Az első részben Kunhalmi Zoltánnal, a Kerékpáros Miskolc Egyesület elnökével beszélgetünk. Interjú.
Még keressük a helyét
minap.hu: A Kerékpáros Miskolc Egyesület mennyire látja problémásnak a nagy teljesítményű elektromos bringák terjedését?
Kunhalmi Zoltán (K. Z.): Nyugat-Európában sok éve megfigyelhető az elektromos rásegítésű kerékpárok és az elektromos kerékpárok rohamos terjedése, itthon – elsősorban anyagi okokból – jónéhány esztendő késéssel ugyan, de szintén egyre elterjedtebbekké válnak. Ezt ki-ki érezheti problémásnak, vagy tarthatja üdvözlendőnek – én inkább úgy fogalmaznék, hogy
meg kell tanulnunk együttélni az új járművekkel és meg kell találnunk a helyüket a közlekedés rendszerében.
minap.hu: Ez egyfajta tanulási folyamat?
K. Z.: Igen, de az egész társadalom számára: a jogalkotónak rendeznie kell a jogszabályi kereteket, a közlekedéstervezésben figyelembe kell venni ezen járművek sajátosságait, és a közlekedőknek is meg kell tanulniuk ezen járművek biztonságos használatát, illetve együtt közlekedni használóikkal.
minap.hu: Milyen előnyökkel járnak ezek a kerékpárok?
K. Z.: Városi környezetben társadalmi hasznuk főleg akkor jelentkezik, ha autós utazásokat váltanak ki, főként a sokkal kedvezőbb fajlagos felületigény és a lokális károsanyag-kibocsátás elmaradása miatt.
minap.hu: Milyen fajtái vannak?
K. Z.: A nem hagyományos, de tisztán emberi erővel hajtott kerékpárok két fő csoportja az elektromos rásegítésű kerékpár (pedelec) és az elektromos kerékpár. Míg előbbinél a motor csak rásegít, de mindenképp szükséges hajtani a pedálokat, utóbbit tisztán az elektromotor mozgatja, haladásához emberi erőt nem igényel.
Meg kell teremteni a feltételeket
minap.hu: Ez tisztázott egyébként jogszabályi szinten is?
K. Z.: Jelenleg is tart a közúti közlekedési jogszabályok megújítása. A besorolásoknál a teljesítményhatárok még változhatnak, ám annyi bizonyos, hogy kerékpárról 25 km/h sebességig beszélünk, az ennél nagyobb sebességgel haladni képes elektromos járművek fogalmilag már nem kerékpárok, hanem segédmotoros kerékpárok.
A szabályozás alapelve, hogy a pedelecekre és az elektromos kerékpárokra a (hagyományos) kerékpárokra vonatkozó, míg az elektromos segédmotoros kerékpárokra a segédmotoros kerékpárokra vonatkozó KRESZ szabályok az irányadók.
minap.hu: Vannak azonban, akik megtalálják a kiskapukat...
K. Z.: Igen, már itthon is fölmerülő probléma, hogy ezeket a járműveket meg lehet úgy buherálni, hogy az engedélyezettnél lényegesen nagyobb teljesítményt adjanak le, és lényegesen nagyobb sebességgel haladhassanak. Ez természetesen már ma is szabálytalan, de jelenleg a magyar rendőrség nem rendelkezik olyan mobil vizsgálópadokkal, amelyeket egyre több államban használnak, és amelyekkel kiszűrhetők a sufnituningolt járművek.
minap.hu: Mennyire „érett” a magyar társadalom, hogy felelősen tudja ezeket használni?
K. Z.: Ha azt akarjuk, hogy az elektromos rásegítésű kerékpárokkal az emberek normálisan közlekedjenek, akkor meg kell teremteni ennek a feltételeit. Miskolc mai kerékpárút-hálózatának túlnyomó része 2010 óta alakult ki, amikor már lehetett tudni, hogy küszöbön áll az elektromos mobilitás forradalma. Ehhez képest olyan létesítményekre szórták el a fejlesztési forrásokat, amelyekről már tervezésük idején is nyilvánvaló volt (legalábbis a szakember számára), hogy nem lesznek alkalmasak a megváltozó igények kiszolgálására. Ezt mi folyamatosan jeleztük is a mindenkori döntéshozóknak, de hiába. Ami megvalósult, az túlnyomó részt korszerűtlen, rengeteg szakaszán, csomópontjaiban konfliktusos.
minap.hu: Mondana példát?
K. Z.: A legtöbb európai állam tervezési előírásai az egyirányú kerékpárutakra határoznak meg akkora szélességet, mint ami nálunk a kétirányúak legnagyobb részére jellemző. A gyalogosforgalommal közös létesítmény önmagában nem lenne baj, ha a gyalogosforgalom számára is elegendő szélességet biztosítanak, és a gyalogos felületet szintben is elkülönítik, illetve a burkolat színe, esetleg az anyaga is markánsan eltérő. Ilyenre azonban helyben nem ismerünk példát.
Hol a helyük?
minap.hu: Ezeket is figyelembe véve, mennyire veszélyesek ezek a járművek a közlekedésben?
K. Z.: A közlekedésben minden eszköz veszélyességét a veszélypotenciálja adja, ami nem más, mint a kinetikai energiája. Vagyis minél nagyobb tömeg mozog minél nagyobb sebességgel, annál nagyobb a veszélypotenciálja. Az elektromos meghajtást tartalmazó kerékpárok veszélypotenciálja tehát természetes nagyobb a hagyományos kerékpárokéhoz képest, hiszen közel dupla akkora tömegűek és gyorsabban is haladnak. Veszélypotenciáljuk azonban még mindig nagyságrenddel kisebb, mint egy akár csak 30 km/h sebességgel haladó személygépkocsié.
A mindennapi közlekedésben a probléma azonban nem az új járművekből fakad, hanem abból, hogy nincs igazán helyük az utakon. A pedelec kerékpároknak a kerékpárút-hálózatot kellene használniuk, azonban a mindennapokban ez konfliktusos, hiszen a tervezésnél ezek a járművek nem voltak szempontok. Az elektromos segédmotoros kerékpároknak viszont a gépjárművek úttestjén a helyük.
minap.hu: Mi a tapasztalat, mennyire gyakori résztvevői a miskolci közlekedésnek?
K. Z.: Miskolcon is lehet már találkozni mind pedelecekkel, mind elektromos kerékpárokkal, mind elektromos segédmotoros kerékpárokkal. Amiben viszont Miskolc nemcsak a külföldhöz, hanem néhány hazai városhoz képest is komoly lemaradásban van, az a cargo kerékpárok használata. Ezek nagyon változatos kialakításúak lehetnek, és szerepük világszerte fölértékelődik a városi logisztikában, ma már szervesen hozzátartoznak a modern városok utcaképéhez. 100–200 kg teher szállítására tökéletesen alkalmasak, és sokkal rugalmasabban lehet velük mozogni, mint a gépkocsikkal.
minap.hu: Az egyesület kapcsolatban áll az ételfutárokat tömörítő Futárok Ligájával. Miben tudják segíteni egymás tevékenységét?
K. Z.: Még alig pár napja, hogy a Futárok Ligája megkeresett bennünket, együttműködést javasolva. Korábban nem ismertük őket, így inkább még csak ismerkedünk. Minden együttműködésre nyitottak vagyunk, de különösen örülünk a futárok érdekképviseletével történt kapcsolatfelvételnek, mivel napjainkban folyamatosan terjed az online vásárlás, ezzel együtt nő a futárszolgáltatás iránti igény. Ezért a futárok egyre több kilométert tesznek meg a városban, szerepük a város közlekedésében egyre jelentősebbé válik.
