Az UNESCO közgyűlése 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezményt. Magyarország egyike volt azoknak a nemzeteknek, amelyek elsőként ismerték el ennek fontosságát. A bolgárkertészeti hagyomány mellett, a Tokaj-hegyaljai borvidékhez kötődő erdőbényei kádártánc is a világ kulturális örökségének része lett – adta hírül az MTI.
A bolgárkertészetek speciális kisüzemi módszerekkel termelő kertgazdaságok voltak, amelyekben organikus kertkultúrák segítségével és öntözéssel termesztettek zöldségeket bolgár nemzetiségű kertészek. Jellemzőjük volt, hogy bioenergia forrásként használták a szerves trágyát és zöld hulladékot – foglalták össze.
Az is megtudtuk, hogy Miskolcon a bolgárok honosítottak meg számos ma is kedvelt gyümölcsöt és zöldséget, mint, amilyen a földieper, vagy a paprika, paradicsom.
A Sajó-völgyben telepedtek le
- Bulgária 1878. március 3-án felszabadult a közel ötszáz éves török hódoltság alól és 1908. szeptember 22-én formálisan is függetlenné vált, de rendkívül kifosztott, elszegényedett ország volt. A 19. század második felében a jobb megélhetés reményében érkeztek Közép-Európába fiatal bolgárkertészek. Édesapám is közéjük tartozott, ő 1937-ben jött Magyarországra, amikor itt már jól működő bolgárkertészetek voltak – idézte fel Valcsev János, a miskolci Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat elnöke és a Bolgár Országos Önkormányzat elnökhelyettese.
Elmondta, Miskolcon és környékén, a Sajó-völgyben is megjelentek a bolgár kertészcsaládok: a Zsolcai kapuban, Szirmán, Martintelepen és Felsőzsolcán, de természetesen a DVTK Stadion környékén is. Utóbbi városrész később a Bulgárföld nevet kapta, egy ott működő virágzó bolgárkertészetről, amelyet az 1950-es években államosítottak. Ott épült fel a bulgárföldi lakótelep és a Bulgárföldi Általános Iskola is.
Öntözés és melegágyak
- Február közepén, a szőlőmetszés időpontjával egyidőben kezdődtek a bolgár kertészkedésnek a munkálatai. A Miskolcon letelepedett családok pedig helyben eladták az ősszel betakarított terményeket. Mivel a városban komoly üzemek - LKM, Diósgyőri Gépgyár (DIGÉP), drótgyár, mezőgazdasági gépjavító - működtek, így nagy felvevőpiacra találtak és szép tőkével kezdhették a következő évi munkát – számolt be a nemzetiségi önkormányzat elnöke.
Ismertette, hogy kertészeteik legfontosabb jellemzője az öntözés volt, amihez jó minőségű földterületeket kerestek. Majd melegágyakba friss magokat ültettek, ahol palántákat neveltek. Olyan terményekkel ismertették meg a városi lakosságot, amelyeket azelőtt nem ismertek, hiszen a környéken inkább gabonát termesztettek. Ilyen volt például a földieper - amit a Felsőzsolcán élő Gancsev Koszta és családja terjesztett el a miskolciak körében - vagy a paprika és a paradicsom. Emellett foglalkoztak sárgarépával, karfiollal és többféle káposztával is. Végül október 26-án, Szent Demeter napján fejezték be a kertészkedést minden évben.
Őrzik bolgárságukat
- Míg kezdetben 50-55, ma körülbelül 30-35 asszimilálódott bolgár család él Miskolcon, de ők már nem működtetnek bolgárkertészetet. A következő generáció tagjai között orvosok, ügyvédek, jogászok és más szakmám képviselői is vannak. Bár jellemzően otthon máig megtermelik maguknak a zöldséget. A Bolgár Országos Önkormányzat ebben segítséget nyújt az ország harmincnégy bolgár nemzetiségi önkormányzatának. A szláv kultúra és írásbeliség napján, május 24-én, évente Bulgáriából hozott, magból növesztett, jó minőségű paradicsompalántákat osztanak, családonként tíz-tizenhármat – osztotta meg Valcsev János.
Jubileumot ünnepelnek
Emlékeztetett, hogy Magyarországon először 1994-ben alakulhattak meg a helyi kisebbségi önkormányzatok, amelyek előkészítése a Bolgár Kultúrotthonban történt Budapesten, Doncsev Toso író, szociológus, műfordító szervezésében. Ekkor tizenhárom nemzetiségi önkormányzat jött létre. Miskolcon a pótválasztáson, 1995. november 19-én alakult meg a Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat, amely idén harminc éves lesz.
- Fontos számunkra, hogy ne felejtsük el a bolgárságunkat. 1962-ig működött a városban bolgár iskola, Budapesten azonban megtalálható az oktatási intézmények teljes palettája. A bolgár érettségit bármelyik egyetemen, főiskolán elfogadják, bár ma a bolgár nemzetiség az egyik legkisebb hazánkban, 6150 taggal rendelkezik. A miskolci fiatalok már nem beszélik a bolgár nyelvet. Viszont közösségünk rendszeresen megtartja a korábban említett jeles napjait és Mikulás-ünnepséget is rendez, valamint a karácsonyt szintén bolgár szokás szerint ünnepli meg – foglalta össze.
