Kettős ünnepet tart február 2-án a katolikus egyház. Egyrészt egy ősi Mária-ünnep, Gyertyaszentelő Boldogasszony napját ünneplik, amikor a szent hagyományhoz híven gyertyát szentelnek a templomokban, és ezt a hívők hazavihetik.
Szent II. János Pál pápa vezette be 1997-ben, hogy ezen az ünnepen legyen a szerzetesek világnapja és a megszentelt élet napja is. Ilyenkor annak a csaknem egymillió keresztény férfinak és nőnek az életéért adnak hálát, akik ezt az életformát választották szerte a világon. Hazánkban csaknem ezerkétszáz, több mint hatszáz nő és több mint ötszáz férfi szerzetes él.
Találkozó Egerben
Ternyák Csaba egri érsek a szerzetesek világnapján minden évben vendégül látja az Egri Főegyházmegye szerzeteseit és szerzetesnőit. Szép szentmise keretében újítják meg fogadalmukat, ahogy égő gyertyával a kezükben bevonulnak a templomba. Ez idén az egri egykori ciszterci, ma jezsuita templomban lesz és este közös vacsorára is hivatalosak.
Miskolcon napjainkban öt szerzetesrend tagjai szolgálnak: a minoriták és a jezsuiták, akik férfiak. Emellett a Szeretet Misszionáriusai, ismertebb nevükön Teréz anya nővérei és a magyar alapítású Szent Ferenc Kistestvérei, valamint Szent Ferenc Kisnővérei. Utóbbinál a férfi és női ág is jelen van. Idén a jezsuita lelkiséghez kértünk egy kicsit mélyebb betekintést. A miskolci rendházban jelenleg öt jezsuita él és még ketten Arlón teljesítenek szolgálatot.
Istennek felajánlott élet
- Vasárnap az esti szentmise keretében tartottunk gyertyaszentelést, mert az egész miskolci jezsuita közösség megy Egerbe. Gyertyaszentelő Boldogasszony napján arra emlékezünk, amikor a gyermek Jézust először bemutatták a templomban és ott találkozott két idős és bölcs emberrel, Simeonnal és Annával – mondta Koronkai Zoltán jezsuita atya, az avas-déli Isteni Ige templomának plébánosa. - Ez tulajdonképpen azt jelentette, hogy az Atyának felajánlották. Előképe ez a szerzetességnek, amelynek a lényege, hogy a szerzetes fölajánlja az életét Istennek és neki teszi le a fogadalmait – magyarázta.
A Lukács evangéliumában olvashatjuk, hogy Simeon csak arra várt imádságban, hogy még életében megláthassa a Megváltót, Anna prófétaasszony pedig megözvegyülése után a napjai nagy részét a templomban szintén imával és böjttel töltötte.
A jezsuita rend (Jézus Társasága, S.J.) a római katolikus egyház legnagyobb létszámú férfi szerzetesrendje, több mint 14 ezer taggal világszerte. A Jézus Társaságát a baszk származású Loyolai Szent Ignác alapított 1540-ben, miután katonaként súlyosan megsebesült és betegágyán, majd egy Manréza melletti barlangban töltött elvonulása alatt mély istenélményben volt része. A jezsuiták ma elsősorban lelkigyakorlatok tartásával, neveléssel és oktatással, médiával foglalkoznak, valamint lelkipásztori, missziós és karitatív tevékenységet végeznek – tudtuk meg.
Engedelmesség a pápa felé
- A hármas szerzetesi fogadalmunk – szegénység, tisztaság, engedelmesség – ugyanaz, mint az összes többi szerzetesrendnek. Ezenkívül van még egy különleges engedelmességi fogadalmunk is a pápa felé, amelynek lényege, hogyha bárhová küld minket szerte a világon az evangélium hirdetésére, arra mi készek vagyunk. Miskolcon van egy iskolánk: a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium, Kollégium és Óvoda, valamint az avas-déli római katolikus plébánia. Két rendtársunk Arlón dolgozik, egyikőjük a helyi jezsuita plébániát, a másik pedig a jezsuita Jelenlét Házat vezeti, amelyet a hátrányos helyzetűek számára tartunk fenn – foglalta össze a plébános.
A jezsuita atya szerint ma az emberek rendjükkel leginkább lelkigyakorlataik, elit iskoláik, templomaik és más szolgálataik révén találkozhatnak. A néhai bölcs öreg páterek között említhetjük a teljesség igénye nélkül: Csókay Károly atyát, aki kiterjedt karitatív tevékenységéről és emberszeretetéről volt ismert Miskolcon, Jálics Ferenc atyát és Mustó Péter atyát, a szemlélődő lelkigyakorlatok magyar meghonosítóit a laikusok számára is, vagy Nemes Ödön atya, illetve Nemeshegyi Péter atya egyetemi tanárokat, de maga Ferenc pápa is jezsuita volt.
A szerzetes jel a világban
- A jezsuita lelkiséget jól jellemzi például a „Megtalálni Istent mindenben”, vagy „Mindent Isten nagyobb dicsőségére” szlogenünk. Szerzetesként feladatunk, hogy jel legyünk a világban és tanúskodjunk róla, hogy van Isten és hogy kicsoda Ő. A szerzetesek világnapja egy szép ünnep, ami számunkra azért is fontos, mert ilyenkor találkozhatunk más rendek tagjaival és tudunk együtt imádkozni, beszélgetni velük. A főpásztor részéről a meghívás egy nagyon kedves gesztus az egyházmegyében működő szerzetesek felé – hangsúlyozta Koronkai Zoltán atya.
Külső borítókép: A miskolci jezsuita közösség meglátogatta a kassai jezsuitákat. Fotó: Miskolc-Avas-Déli Római Katolikus Plébánia Facebook
