A szövetség miskolci csoportjával találkozott kedden Berdó Gábor Károly országos elnök. Miskolci tartózkodásának idején megragadta az alkalmat, hogy koszorút helyezzenek el a II. világháború áldozatainak emléket állító kopjafánál a Szemere-kertben.
Az emlékművet 1991-ben állították fel, majd később, 1996-ban és 2013-ban is bővítették. A város lakossága ezzel az alkotással adózik a háború borzalmaiban elhunyt katonák és civil áldozatok emléke előtt.
A doni katasztrófa (vagy doni áttörés) a magyar hadtörténet egyik legnagyobb tragédiája, amely 1943 januárjában következett be a Szovjetunió elleni hadműveletek során. A döntő szovjet támadás 1943. január 12-én indult meg az urivi hídfőnél, majd január 14-én Scsucsjénál. A Don-kanyart a 2. magyar hadsereg védte mintegy 200 kilométer hosszan. A közel 207-250 ezer fős hadseregből mintegy 125-130 ezer honvéd és munkaszolgálatos esett el, sebesült meg vagy került szovjet fogságba. A tragédia emlékére Magyarországon minden évben január 12-én tartanak megemlékezéseket.
Most az országos elnök látogatásának alkalmával koszorút és mécsest helyeztek el a Szemere-kertben található kopjafánál, ahol Molnár Dávid Gergely, a Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség tagja mondott rövid beszédet. A hősiesség és a felebaráti szeretet adta gondolati magvát szavainak.
– A doni hősök tudták, hogy csak egymásra számíthatnak, értették, hogy mit jelent a felebaráti szeretet: azt is jelenti, hogy nem hagyják hátra a sebesültet, az elesettet, nem hagyja ott, aki szenved. Nemzetünkért áldozták az életünket, sokak estek fogságba. Akik pedig haza is tértek, már nem ugyanazok az emberek voltak – sorolta a háborús veszteségeket, majd a ma emberéhez szólva kiemelte: fontos megtartanunk a hitünket, a magyarságunkat, mert csak így maradhat fenn a nemzet további ezer évig.
