Ugrás a tartalomra

Lendületben, nyitottsággal

Létrehozva
Május 11-e, Miskolc város napja közeledtével korábbi díszpolgárokat kérdeztünk arról, milyen személyes élmények és emlékek kötik őket a városhoz. A megszólalók történeteiből kirajzolódik: Miskolc nemcsak lakóhely, hanem sorsfordító tér, inspiráció és közösség is egyben – ki-ki a maga életútján találta meg benne a kapcsolódási pontokat.
Kép
peter_akos_bod-2024.jpg

Egy gyerekkorban bejárt világ, amely később is iránytű marad – a 2023-ban Miskolc Város Díszpolgárának választott Bod Péter Ákos számára Miskolc ilyen hely.

Az egykori miniszter és jegybankelnök, mindmáig egyetemi tanár és közéleti szereplő itt járt iskolába, itt nőtt fel, és bár pályája messzire vitte, a városhoz fűződő kötődése mindvégig megmaradt – nem nosztalgikus díszletként, hanem belső tapasztalatként, amely gondolkodását is formálta. Gyerekkori Miskolc-képe nem idealizált, hanem egy mozgásban lévő, élő város.

Az ember azt érzi igazán a maga városának, amelyet gyerekként becsatangolt, biciklivel körbetekert

– idézte fel megkeresésünkre Bod Péter Ákos.

Személyes térképén nem látványosságok, hanem pillanatok és helyzetek rajzolódnak ki: a Sötét kapu, a Rorárius, a Népkert korcsolyapályája egy pohár „citrompótlós teával”, vagy a Földes Ferenc Gimnázium folyosói, amelyek „komolyak voltak, de nem komorak”.

Kép
A Roráriusz cukrászdát 1951–1952-ben 42. számú egység néven államosították, később Béke cukrászda lett, ámde a miskolciak azért mindvégig Roráriusznak vagy Rorinak hívták). | dr. Sáfrány Gy. József képeslapja

A város ritmusa, nyitottsága, az emberek közelsége. Bod Péter Ákos számára Miskolc már akkor is mozgalmas hely volt, amikor más városok kézzel foghatóan csendesebben, lassabban éltek. A főváros zajosabb volt ugyan, de individuálisabb – Miskolcon viszont volt egyfajta közvetlenség, amely meghatározó élményévé vált.

Ez a dinamika az, amelyet a professzor a város legfontosabb örökségének tart. A lendület és a nyitottság – ecsetelte – olyan alapélmény, amelyet érdemes megőrizni. Felidézte: Miskolc története során többször is átalakult, kereskedővárosból ipari központtá nőtt, majd a rendszerváltás után nehéz évtizedeken ment keresztül. 

Mindez azonban nem törte meg, máig nagyváros maradt – fogalmazott, sorolva az iskolákat, az egyetemet, a színházat, a kulturális és sportéletet, a piacot, a kórházat, a turisztikai értékeket. Egy olyan várost lát, amely egyszerre sűrű és áttekinthető, s ahol mindez bejárható közelségben van jelen.

Kép
Horváth Csongor felvétele

Rámutatott: Miskolc földrajzi és történelmi helyzete is különleges. Utak találkozásánál jött létre, a történelem pedig szinte határvárossá tette, miközben ma már közelebb van a fővároshoz, mint valaha. Ez a sokirányú kapcsolódás – észak, kelet, nyugat felé – szerinte ma is lehetőség. A kérdés csak az, hogy a város és lakói mennyire élnek vele.

Maradjon is meg a nyitottsága, az itteniek mozgékonysága

– hangsúlyozta Bod Péter Ákos, aki ma is egy várost lát, amelyet mozgalmas évtizedek formáltak, és amely emiatt nem is lehet sem álmos, sem unalmas. Egyszerre ipari és természeti, kulturális és személyes. Egy sokszínű, alkalmazkodni képes, válságálló közeg, amelyhez lehet kötődni, akárhova is sodor az élet.

– Nekem legalábbis egyszerre jut eszembe a Zenepalota és a hámori őskohó, a tapolcai barlang és a lillafüredi vízesés, a Szinva hídjai és az egyetemi aula, meg az első randevúk helyszínei: ez mind az én városom – elevenítette fel.

Ez is érdekelhet

Képgaléria
ÉFOÉSZ - Vármegyei Kulturális Fesztivál
Fesztiválon mutatták meg tehetségüket az értelmi fogyatékossággal élők Miskolcon
MiskolcKultúra
A megye minden szegletéből érkeztek az értelmi fogyatékossággal élő kicsi és nagy fellépők a teltházas Vármegyei Kulturális Fesztiválra az Adyba, szerdán, ahol bemutatkozási lehetőséget kaptak tizennyolc színes produkciójukkal.
Tűz volt a Kis-Hunyad utcában egy lakóházban
Miskolc
Berendezési tárgyak kaptak lángra egy Kis-Hunyad utcai lakóházban szerda délután.
Képgaléria
Nem mindennapi erőpróbának adott otthont Miskolc
MiskolcBelföldBorsod-Abaúj-Zemplén
A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság idei Országos Fekvenyomó Bajnokságát Miskolcon rendezték meg szerdán. A versenyen a katasztrófavédelem dolgozói vettek részt, akik egyéniben és csapatban mérték össze felkészültségüket.
Miskolc egyik legnagyobb meg nem valósult építkezése: a Búza téri palotasor
MiskolcKultúra
Aki az 1920-as évek elején a Zsolcai kapun át a Búza tér felé sétált, nem éppen egy elegáns nagyvárosi tér látványával találkozott.Pedig ekkoriban már olyan tervek láttak napvilágot, amelyek a később megépült budapesti Madách tér kapuzatát idéző beépítést ígértek a terület déli oldalára.