Az ünnepségen azokat a mérnököket köszöntötték, akik 50, 60, 65, illetve 70 évvel ezelőtt szerezték meg diplomájukat a Miskolci Egyetemen, illetve jogelőd intézményeiben. Az okleveleket Horváth Zita rektor, valamint a két kar dékánjai adták át. A két kar jubileumi diplomaátadóján összesen több mint kilencven rubin-, vas-, gyémánt- és aranydiplomát adtak át.
A jubileumi diplomaátadó jelentőségéről Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora is beszélt.
– Vannak alkalmak, amikor a jelen találkozik a múlttal, amikor az idő évtizedei egyszerre válnak láthatóvá, és amikor egy közösség felismeri saját történetének folytonosságát. A mai ünnepség ilyen alkalom – hangsúlyozta.
Az egykori hallgatók nevében S. Nagy Lajos aranydiplomás bányamérnök és Hatala Pál aranydiplomás kohómérnök is megosztotta gondolatait.
S. Nagy Lajos felidézte az egyetemi éveket, majd arról beszélt, hogy a diploma megszerzése után kezdődött az igazi tanulás.
– Vizsgázni már nem kellett, tanulni viszont annál többet, jegyzetek nélkül – fogalmazott, majd hozzátette: mindig különleges kapcsolat fűzte őket Miskolchoz és az egyetemhez.
– Szerettük ezt a várost, mert a város szeretett minket – mondta.
Hatala Pál köszönetet mondott azért, hogy az egyetem ma is ápolja a jubileumi diplomaátadók hagyományát.
– Mi, egykori diákok sokan az elmúlt ötven év során nem is találkoztunk egymással. Az országban, a világban szanaszét éltünk, de mindig tudtuk, hogy összetartozunk – fogalmazott.
Hozzátette, a jubileumi diplomaátadó egyszerre a hála és a büszkeség ünnepe.
– Büszke vagyok, hogy itt, a Miskolci Egyetemen tanulhattam – emelte ki.
Az ünnepség ünnepi hangulatához Beri Áron, a Bartók Béla Zeneművészeti Kar hallgatója saját szerzeményének előadásával járult hozzá.
