Többször is énekelt szólistaként a miskolci Operafesztiválon Molnár Judit, aztán 2011-ben kiköltözött Ausztráliába. A miskolci születésű operaénekes többször nyilatkozott a minap.hunak. Most arról kérdeztük, merre, hogyan szokott nyaralni.
– Az elmúlt 15 évben, amikor még Ausztráliában laktam, december, január és február volt a nyár, ami egy nagyon furcsa időszak volt, mivel decemberben volt az összes karácsonyi hakni és koncert. Ez egy olyan dolog, amit az agy nehezen rak össze: kint 35 fok van, én pedig a Mikulásról énekelek bent a hűtött teremben. Ez volt a nyár első hónapja. Utána január volt tulajdonképpen a szünet, amit legtöbbször az egyik közeli tengerparton töltöttünk, ha éppen nem volt tájfun vagy valamilyen nagy vihar, mert a szubtrópusi éghajlat miatt ez azon a területen előfordul. Februárban pedig megkezdődött az iskola. Tanárként és előadóművészként ez mindig nagyon rövid nyár volt Ausztráliában. December elment a karácsonnyal, az újév pedig a szilveszteri koncerttel, úgyhogy általában maradt három hét a nyárra, ami nem volt túl sok. A legtöbb európai azon dolgozott, hogy haza tudjon jönni akkor, amikor Európában van nyár, vagyis júliusban és augusztusban. Ez nekem nem mindig sikerült, de a tizenöt év alatt kétszer igen – magyarázta az operaénekes.
Könnyedén vált országot
Mint azt elmondta, most éppen nem Ausztráliában él.
– Egy óceánjáró hajón énekelek és zongorázom október 23-ig Amerikában. Ez a hajó Amerika és Kanada között, Milwaukee, Chicago és Toronto között közlekedik öt hatalmas tavon, és különböző nemzeti parkoknál, valamint gyönyörű természeti helyszíneken áll meg. A Niagara-vízesés például ennek az útvonalnak az egyik pontja. Az öt nagy tó úgy néz ki, mint a tenger, vagy kicsit olyanok, mint öt hatalmas Balaton. A fedélzeten egy ötfős csapatban klasszikus és könnyűzenét játszunk, hetente egyszer pedig a saját crossover showműsorunkat adjuk elő a gyönyörű színházteremben. A férjemmel most itt szerepelünk, utána pedig Magyarországra helyezzük át a bázisunkat. Szeretnénk több időt tölteni a szüleimmel, a családommal és a barátainkkal Magyarországon, hiszen az elmúlt 15 évben sajnos kevés alkalom adódott az együttlétre – nyilatkozta Molnár Judit, hozzátéve: és mint ahogy már egyszer váltottak otthont, ez bizonyára most is sikeres lesz.
Üdülőövezetben éltek
Ausztráliában Molnár Judit otthona olyan helyen volt, ahova turistaként megy az ember.
– A tengerparton éltünk, a házunkhoz pedig medence is tartozik, amit az elmúlt két évben, az elkészülése óta igazán kiélvezhettünk. Tulajdonképpen sokszor fel sem merült, hová utazzunk nyaralni, hiszen a Sunshine Coaston, vagyis a „Napos Parton” éltünk, ahol egyik tengerpart szebb, mint a másik. Választhattunk a strandok között, vagy egyszerűen otthon maradtunk a medence mellett pihenni. Nem igazán volt szükség külön nyaralásra, hiszen ott éltünk, ahová mások kikapcsolódni érkeznek. Mindezek ellenére, bármennyire is lenyűgöző Ausztrália, egy karibi sziget egészen más élményt nyújt. Amikor még Magyarországon éltem, egyszer voltam télen nyaralni a Dominikai Köztársaságban, és az fantasztikus volt. A mai napig emlegetem – mondta,
– Nem tanítottam sokat Ausztráliában, nagyjából ugyanúgy, mint korábban Magyarországon: heti három napot egy iskolában, amely nagyon hasonlóan működött, mint egy magyar zeneiskola. Félóránként érkeztek a gyerekek ének- vagy zongoraórára, de mindez akár délelőtt, az iskolaidőben történt, amikor is kijöhettek a tanóráikról fél órára. Ez így mindenkinek egyszerűbb, mert ott nincsen tömegközlekedés, a távolságok pedig hatalmasak. Így a szülőknek nem kellett délutánonként több tíz kilométerre fuvarozniuk a gyerekeket zeneórára – mondta, hozzátéve, Ausztráliában a kedd nem számít színházi napnak, így a fellépések többnyire hétvégére estek. Volt olyan szombat, amikor három is volt neki.
Nincs bakancslistája
