Másfél éves kihagyást követően fogadta ismételten személyesen a tanévüket megkezdő hallgatókat az egyetem rektora. A járványhelyzet alatt selmecbányai hagyományait megnehezítve ápoló intézmény 2021-ben mindezzel együtt is a lehetőségek tárházát nyújtja a diákok és a város számára, sőt a régióban tapasztalható számottevő munkaerő-elvándorlással együtt is jelentős regionális megtartóerővel bír – vélekedett a rektor. Horváth Zita hozzátette: abban, hogy az északkelet-magyarországi felsőoktatási képzés központja lehet Miskolc, döntő szerepet játszik, hogy a város egyeteme a humán- és reáltudományok irányába egyaránt befogadó tudott maradni az évtizedek folyamán.
– A Miskolci Egyetem falain belül igazi értelmiségivé lehet válni – fogalmazott.
A tavaly nyár óta alapítványi fenntartásban működő intézményről úgy nyilatkozott: a hazai mezőnyben azon kevesek egyike, melyet a nemzetközi rangsorban is jegyeznek. A 2020 augusztusában meglépett modellváltás legfontosabb célkitűzésének jelölte meg, hogy az egyébként eddig is figyelemre méltó kutatási potenciálját növelni, piacképességét erősíteni tudja az egyetem.
Debrecen mellett a 2024-es Európai Egyetemi Játékok társrendező városa Miskolc lesz – emlékeztetett továbbá a közelgő nemzetközi sporteseményre. A rektor végezetül kitért az Egyetemváros területén zajló széleskörű építkezésre, melynek keretében a menzát, a könyvtárat és egyes kollégiumokat is korszerűsítenek majd.
Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke a műszaki egyetemek gondolkodási sémájának jelentőségére tért ki, kulcskérdésnek nevezte, hogy a tudáslétrehozó és tudásfelhasználó szereplők összekapcsolódjanak.
Meglátása szerint a mindig is nyitott és innovatív Miskolci Egyetem legfőbb feladata, hogy az európai kompetencia-központok és tudáscentrumok között az elkövetkezendő években megszilárdítsa pozícióját, és a jövő iparágaira szabott termékek és szolgáltatások létrehozásában vállaljon markáns szerepet.
Veres Pál is szót ejtett a folyamatban lévő és tervezett infrastrukturális, illetve kutatásfejlesztést érintő lépésekről. Miskolc polgármestere örvendetesnek ítélte, hogy az egyetem és vele együtt a város valóságos kutatóbázisként van jelen a magyar tudományos életben. Bízik abban, hogy a lendület megmarad. Városvezetőként mindezen törekvésekért immár jóval többet tud tenni ő maga is, mint korábban középiskolai tanárként vagy igazgatóként, és mindezt szándékában áll megtartani – szögezte le.
Az elmúlt egy esztendő mérlegét a városvezető is megvonta: Miskolc a közelmúltban „modellváltó egyetemmé” lett, amely a mindenkori egyetemi vezetésen túl a fenntartókra is nagy felelősséget helyez – hívta fel a figyelmet. Meggyőződése, hogy a kérdés átpolitizáltsága ellenére igazi autonómiáját az alapítványi modell bevezetésével nyerte el az intézmény.
Ám ahhoz, hogy tényleges alma materükként tudjanak rá tekinteni a diákok, létfontosságú a kuratóriumnak a szakmai közösség számára a jövőben is garantálni a szükséges döntési kompetenciát és mozgásteret.
Alakszai Zoltán, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja is a közéleti viaskodásokon való túllépésben és a konszenzus megteremtésében látja a Miskolci Egyetem sikerének zálogát – a rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat pedig történelmi léptékűnek nevezte.
Elengedhetetlen, hogy a hallgatók aktív részesei és formálói legyenek az egyetemnek, és az ne csupán amolyan „tudásgyárként” funkcionáljon – tekintett a jövőbe.
A kormánymegbízott a diákoknak felidézte személyes életútjának egy másfél évtizeddel ezelőtti pillanatát, melyet a mai napig rossz döntéseként tart számon: egyetemi tanulmányait nem Miskolcon kezdte meg…
Az ünnepségen a hagyományoknak megfelelően az első évfolyamos hallgatók is letették esküjüket, majd a Tiszteletbeli Doktori Okleveleket, Ph.D okleveleket, a Miskolci Egyetem Hallgatói Nagyköveti címét, a kari Tanulmányi Emlékérmeket és Emléklapokat, illetve a kari kitüntetéseket és ösztöndíjakat adták át.
