Ugrás a tartalomra

Egyedülálló komplex tudást ad a Miskolci Egyetem a hazai nyersanyagok feltárásához

Létrehozva
A Covid-helyzet és az orosz-ukrán konfliktus rávilágított arra, hogy az energia- és nyersanyagellátási láncok sérülékenyek. A hazai nyersanyagforrások feltárásában szeretne éllovas lenni a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kara. Regionális Nyersanyagforrásaink Fórumot rendezett az intézmény a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Bizottságának székházában.
Kép

A Regionális Nyersanyagforrásaink Fórumot Bánné Gál Boglárka, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés elnöke mint fővédnök nyitotta meg, aki emlékeztetett: több év kihagyás után újra összehívta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szénbányászati Klasztert, amelynek többek között szereplője a Technológiai és Ipari Minisztérium és annak a témáért felelős háttérintézménye, a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kara, valamint a hazai lignittermelés növeléséért felelős miniszteri biztos, Riz Gábor országgyűlési képviselő is.

Magyarországon pedig megyénk rendelkezik a legnagyobb szénvagyonnal. A Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar részéről adott a komplex és komplett tudás- és kutatóbázis, Borsod Abaúj-Zemplén megye területe pedig a kutatástárgya. Ezt egészíti ki az évek során összegyűlt tudásvagyon, amellyel a különböző iparági szervezetek és a minisztériumi háttérintézmények rendelkeznek. Az eredményeket az energiaválságban elő kell venni, meg kell vizsgálni, hogy hasznosíthatók legyenek céljaink elérésében, hangsúlyozta Bánné Gál Boglárka.

Kép

Mucsi Gábor azt emelte ki: országosan egyedülálló az a kompetencia, amellyel a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kara bír. Ahogy az anyag és energia nem vész el, csak átalakul, igaz ez a földtudományokhoz kötődő szakmákra is. A bányászat is folyamatosan átalakult, megújult az évszázadok során. Amíg korábban a szén és az érc voltak a legfontosabb ásványkincsek, stratégiai nyersanyagok, addig napjainkban ezek mellett egyre nagyobb szerep hárul a hulladékok, mint másodlagos felhasználású anyagok újrahasznosítására. A hulladékbányászat, a szelektív bányászat, az innovatív nyersanyag-előkészítés, modern kohászati műveletek, amik a hulladékokat nélkülözhetetlen nemzetgazdasági szempontból fontos haszonanyaggá alakíthatók át akár a high-tech ágazatok, vagy az építőipar számára. 

A modernkori kihívásokra olyan válaszokat lehet adni, mint a tiszta szén technológiák, a körforgásos gazdaság, a hulladékhasznosítás, a fenntartható fejlődés, amely területen a Miskolci Egyetem egyedülálló komplex tudással, jól felszerelt laboratóriumokkal, nemzetközileg is elismert oktatókkal kompetens területként várja az együttműködő partnereket, foglalta össze a Műszaki Földtudományi Kar dékánja. A rendezvényt Riz Gábor ózdi országgyűlési képviselő, a magyarországi lignittermelés növeléséért, a villamos energia ellátásbiztonságáért és a lakossági fűtési célú energiaellátás biztonságáért felelős miniszteri biztos előadása zárta.

Ez is érdekelhet

Képgaléria
Közös élményekkel startolt a Tanítsunk Magyarországért
OktatásMiskolcBorsod-Abaúj-Zemplén
Élménynappal indult a Tanítsunk Magyarországért idei tanéve: több száz diák és mentor találkozott először a Miskolci Egyetemen csütörtökön.
Rendkívüli szülői értekezletet tartottak a komlóstetői óvodában
OktatásMiskolc
Fontos döntésekről számoltak be a szülőknek hétfőn.
Pont ott party
Felvételi statisztikák: nem Szegedi Dezső a legidősebb friss diák
Oktatás
95 907 hallgató kezdheti meg felsőfokú tanulmányait 2025 őszén. Ez közel ötezerrel több a tavalyinál.
Hetvenkét éves gólya: felvették Szegedi Dezsőt a Debreceni Egyetemre
OktatásMiskolcKultúra
A Jászai Mari-díjas miskolci színművész újra hallgató lesz.