Ugrás a tartalomra

Vége a nyári vakációnak

Létrehozva
Tanárhiány, szaktanárokként oktató nem szakos tanárok, státusztörvény, felmondások, fizetésemelési ígéretek. Csak néhány példa, hogy milyen körülmények között kezdődött el az új tanév szeptember 1-jén, pénteken az oktatási intézményekben.
Kép
Fotók: Mocsári László

Néhány iskolában már csütörtökön megtartották a tanévnyitót, de a legtöbb helyen csak pénteken öltöttek ünnepi ruhát magukra a diákok. A Miskolci Tankerületi Központ igazgatójának, László Istvánnak a tájékoztatása szerint a miskolci általános iskolákban összesen 5904, míg a középfokú köznevelési intézményekben 3336 diák kezdi meg a 2023/2024-es tanévet. A tanulói létszámok tekintetében a tavalyi tanévhez képest nincs lényegi változás, az elmúlt tanév létszámadatai is hasonlóak voltak.

Változások azonban bőven vannak az idei tanévben a tavalyihoz képest, amelyek nehezítették mind a tanárok, mind pedig az intézmények felkészülését. Míg tavaly már július végén kihirdették a szeptembertől esedékes tanév menetrendjét, addig idén csak augusztus 22-én este jelentek meg a Magyar Közlönyben a 2023/2024-es tanév pontos részletei.

A tanév rendje a legfontosabb dátumokkal

Idén a megszokottnál tovább tart majd a tanév, cserébe viszont az évközi szünetek is hosszabbak lesznek. Az első tanítási nap 2023. szeptember 1. volt, az utolsó pedig 2024. június 21. lesz. A végzős középiskolásoknak 2024. május 3-án ér véget a tanév, a két évfolyamos részszakmára való felkészítést folytató szakiskolákban pedig 2024. május 31-én kell utoljára menni.

Az őszi szünet október 28-tól november 5-ig tart majd, míg a téli szünetben december 22-től január 7-ig pihenhetnek a tanulók. Tavasszal március 28-tól április 7-ig nem kell majd iskolába menni a diákoknak. Az első félévet 2024 január 19-én zárják.

Az őszi írásbeli érettségi vizsgaidőszak 2023. október 13-tól 27-ig tart. A 2024-es, tavaszi írásbeli vizsgákat május 3-tól 27-ig tartják meg. Emelt és középszinten mindkét esetben később.

A szakképzési intézményekben idén más lett a tanév rendje, mint az általános iskolákban és gimnáziumokban. A leglényegesebb különbség az, hogy a szakképzésben a tanulók nyáron szakmai gyakorlaton vesznek részt, amit eddig a közneveléssel megegyező tanrend nem vett figyelembe.

Kép

A státusztörvény

Több mint egyéves, országos tiltakozási hullámot követően életbe lépett az új pedagógus-életpályatörvény, melynek 2024. január 1-jén lép hatályba minden passzusa. A törvény végrehajtási rendelete is csak megkésve, augusztus 31-én, egy nappal a tanévkezdés előtt jelent meg a Magyar Közlönyben, így több, az iskolák életét érintő részletszabállyal csak most találkozhattak a tankerületek és az intézmények.

A státuszváltás szerint a pedagógusok 2024. január 1-től nem közalkalmazottak lesznek, hanem köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba kerülnek át, kivéve azokat, akik szeptember 15-29. között nyilatkoznak arról, hogy ezt nem szeretnék, ám ezzel megszűnik a munkaviszonyuk.

A státuszváltással a pedagógusok korábbi kedvezményeiket elveszítik, és olyan feltételekhez kötik a munkavégzésüket, amelyekkel eddig nem kellett számolniuk, és leterheltségüket súlyosbítja, a helyettesítésekkel pedig elfedi a tanárhiányt. E körülmények miatt vannak olyan pedagógusok, akik már az iskolakezdést sem várták meg, és nyáron felmondtak. A portfolio.hu információi szerint „eddig 3-4 ezer tanár mondhatott fel vagy tervezi a felmondást. Rajtuk kívül 2500-an érték el a 65 éves, nyugdíjba vonulási korhatárt, így 6-7 ezerrel kevesebb tanárral számolhatnak az iskolák vezetői, habár az kétségtelen, hogy pár százan azért érkeznek is majd az óvodákba és iskolákba új dolgozóként.” A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint további távozásokra lehet számítani, tovább mélyítve a tanárhiány súlyos válságát.

Kép

Tanárhiány

A ködösítések miatt nehéz pontosan megmondani, hogy hány tanár hiányzik jelenleg az oktatási rendszerből. Cikkünk írásakor a Közszolgállás portál a tanár kulcsszóra 316, tanítóra 104, pedagógusra 184, szakoktatóra 2 találatot adott ki országosan. Az álláshelyek több, mint felét Pest megyében vagy Budapesten írták ki, Pest megyében majdnem dupla annyit, mint a fővárosban.

Miskolcra vonatkoztatva 3 tanár, 1 tanító, pedagógusra szintén 3, melyek mindegyike óvodapedagógus, szakoktatóra pedig egyet sem dobott ki a rendszer. A Miskolci Tankerületi Központ tájékoztatása szerint „a diákokat az általános iskolákban 738, a középiskolákban pedig 288 pedagógus fogadja. A pedagógusmozgás mértéke nem tért el a korábbi években megszokottaktól, így a pedagóguslétszám – kiegészülve az óraadókkal - a 2023/2024-es tanévben is biztosított lesz” a vármegyeszékhelyen.

Az eduline.hu portálnak nyilatkozó Lannert Judit oktatáskutató szerint azonban az, hogy bizonyos helyeken alig találni betöltetlen pedagógus állásokat, messze nem azt jelenti, hogy ott minden rendben van. A szakértő szerint itt azt kell figyelembe venni, hogy ezeken a területeken jelentősen a minőség rovására megy az, hogy különösen magas a szakszerűtlen helyettesítések aránya, illetve a nyugdíjas pedagógusok újbóli foglalkoztatása.

Ez is érdekelhet

Kreatív tanórán vettek részt.
Kreatív tanórán vettek részt a Miskolci Könyves Kálmán Általános Iskola diákjai
OktatásMiskolcBelföld
Az „Ahol Te vagy a szín” címmel összeállított programban több mint kétszáz gyermekhez jutott el a kreatív tanulás öröme.
Komoly elismerésben részesült a Szemere testnevelő tanára
OktatásMiskolc
Soós Istvánné több évtizedes kimagasló munkájáért a napokban „Diáksportért” országos díjat vehetett át Budapesten.
Béres Alexandra mozgatta át a Miskolci Görögkatolikus Általános Iskola diákjait
OktatásMiskolc
A rendhagyó tornaóra előtt a fitnesz Európa- és világbajnok a mindennapi mozgás fontosságáról és a helyes táplálkozásról is beszélt a gyerekeknek.
Képgaléria
Gyermekjogok a digitális térben - kiállítás az egyetemen
Rajzokkal hívják fel a figyelmet az online világ veszélyeire
OktatásMiskolc
"Online vagy? Jelen vagy? Gyere-k-épbe az online térbe" címmel nyílt kiállítás szerdán a Miskolci Egyetem főépületének üveg előcsarnokában.