Ugrás a tartalomra

Miskolc Zöld Kincsei: az Avasi Arborétum másik része, közösségi kerttel

Létrehozva
Az Avasi Arborétum fenyőkertje mellett egy lomboskert is található. Amíg a fák nem nőnek olyan nagyra, hogy leuralják a területet, közösségi kert működik a parkban. Főként a környező Avasról járnak ide a lakosok, hogy kiskertjükben megtermeljék maguknak a zöldséget-gyümölcsöt, amire a panelházak között nem lenne lehetőségük.

Az Avasi Arborétum tulajdonképpen két részből áll. Legutóbb bemutattuk a Dr. Adorján Imre Fenyőkertet, ami a teljes 6 hektáros területből nagyjából 1,5-öt tesz ki. A másik, nagyobb egység a lombosfa- és cserje gyűjtemény, ahol jelenleg egy közösségi kert működik.

Preview Image
Képgalériánk a közösségi kertről. | Fotók: Juhász Ákos

Így volt ez a fenyőkerttel is eleinte, hiszen míg nem nőttek meg a fák, a talajszinten vígan eléltek a zöldségek-gyümölcsök, amiket a környékbeliek neveltek. Ez egy win-win szituációt jelentett, hiszen olyan emberek tudtak termelni maguknak, akiknek erre máshol nem volt helyük. A környezet is profitált belőle, mert a talajt ápolták és rendben tartották, így jobban tudtak fejlődni a fenyők.

A lomboskertben ugyanezen logika mentén működik jelenleg közösségi kert. Ezt Adorján Imre kezdeményezésére az Avasi Arborétumért Alapítvány és az Avasi Arborétum Baráti Kör hozták létre – tudtuk meg Czifrusz Natália városi főkertésztől. A cél az volt, hogy – főként – a lombos fafajoknak is legyen egy gyűjteménye.

Kép

A 4,5 hektáros területnek jelenleg körülbelül a fele betelepített. A szakember becslése szerint 1600 lombos fa él az arborétumban. „Nem csupán alapfajok, hanem Európában is különleges kertészeti változatok találhatók meg itt. Dendrológiailag hatalmas értéket képvisel a gyűjtemény” – jellemezte az állományt Crifrusz Natália.

Hozzátette: a fák még nem érték el azt a kort, hogy a nagyközönség számára bemutathatóak legyenek – mint az a fenyőkert esetében már működik. „Öt-tíz éven belül át kell alakítani a területet. Már most is vannak olyan részek, ahol nagyon nehéz kiskertet művelni a leárnyékoltság miatt” – vázolta a jövőképet.

Kép
Bokros István

Addig is a saját és a fák örömére folytatják a kertmunkát az önkéntesek. Ezt a tevékenységet az Avasi Arborétum Baráti Kör fogja össze. Elnökük, Bokros István elmondta, 180 parcellát alakítottak ki a területen, azonban 158-at tudnak megművelni, mert a többi már annyira árnyékos, hogy nem kedvezőek ott a körülmények a kiskertészetnek.

Érdekes egyébként, hogy míg a zöldség-növény termesztés az elsődleges célja a „bérlőknek”, aki árnyékosabb parcellát kapott, inkább rekreációs célra használja a saját területét: kimegy a kellemes zöldkörnyezetbe, beszélget a többiekkel, élvezi a körülményeket.

Kép

„Sokan eladták a vidéki házukat és beköltöztek az avasi panelekbe. Hozzászoktak ahhoz, hogy van kiskertjük, amit gondozhatnak. Itt ezt megkapják. A legtöbb ember olyan, akinek családi házas gyökere van és üdítő számára, hogy zárható részen, kulturált helyen egy kis területet művelhet” – jellemezte a motivációkat Bokros István.

Egy évre érvényes bérleti szerződéseket kötnek meg, amik automatikusan hosszabbodnak, ha van rá igény. Évente 10-15 főre becsülte azok számát a baráti kör elnöke, akik lecserélődnek, de így is várólistán vannak egyesek a parcellákért.

A feltételek nagyjából abban merülnek ki, hogy négyzetméterenként évi 35 forint bérleti díjat kell fizetni, emellett kötelező ügyeletet és társadalmi munkát vállalni – utóbbi például a közös használatú részek fenntartásában merül ki.

Kép

Vécsi János felidézte, hogy vidéken nőtt fel, ahol a kertművelés a hétköznapok része volt. Az Avas egyik panelházában él, és azért döntött a közösségi kertművelés mellett, mert hiányzott neki a mozgás, illetve hogy megtermelhesse magának a paradicsomot, paprikát, patisszont és társait.

„Jó a közösség is, nagyon rendben vagyok a szomszédokkal. Próbáljuk úgy csinálni, hogy legalább a nyárra meglegyen a saját magunk termelte friss zöldség. Erről tudjuk, hogy mit várhatunk tőle” – fejtette ki, majd summázva hozzátette: ez még finomabb is a boltinál.

Kép

A 2005-ben elhunyt Adorján Imre orvos, szülész-nőgyógyász és kórházigazgató volt – emellett nagy növénykedvelőként a Kertbarátok Miskolci Szövetségének elnöke is. Utóbbi „hobbija” olyan méreteket öltött, hogy létrehozta az Avasi Arborétumot, amelynek most mindkét részét bemutattuk.

Még 2009-ben, a Zöld Akció Egyesület munkájának köszönhetően megjelent a Miskolc város helyi jelentőségű védett és védendő természeti értékei című kiadvány, ami a megyeszékhely néhány természeti csodáját listázza. Igyekszünk ezek közül minél többet bemutatni, hogy aki kedvet érez rá, megismerhesse, esetleg meglátogathassa őket, mielőtt még késő lenne.

Ez is érdekelhet

Meseszerű élményben volt része
SzabadidőMiskolcVilágKultúra
Molnár Judit, miskolci származású operaénekessel készítettünk interjút arról, hogyan nyaralt gyerekkorában. Arról is beszélt, hogy nagymamája éppen abban az épületben él most, ahol ő nyaralt.
Lányi Lala szerint a világ bármely pontjára eljuthat a magyar Depeche Mode Special Tribute
SzabadidőMiskolcBelföldVilágKultúra
Berlin, Franciaország, Olaszország – és talán egyszer a tengerentúl. Alig egy év alatt nemzetközi érdeklődést váltott ki a 101 Hang, az a különleges magyar produkció, amely a Depeche Mode dalait értelmezi újra szimfonikus zenekarral, férfikarral és népszerű hazai előadókkal. A decemberi, Budapesten tartandó koncertjük kapcsán a vidéki rajongókról sem feledkeznek meg a szervezők.
Több mint 60 állatfajra veszélyesek Magyarországon az elhagyott horgászeszközök
SzabadidőBelföldTudományKörnyezet
Magyarországon legalább 64 állatfajt fenyeget a járulékos fogásnak nevezett jelenség, amikor olyan állatból lesz zsákmány, amely nem célpontja a horgászatnak.
Tíz festési technika
SzabadidőMiskolcKultúra
Ha eddig kérdéses volt, hogy milyen díszítése lesz a húsvéti tojásnak, akkor segítünk. Íme tízféle tojásfestési technika.