A cím, vagyis a „Boldog legboldogtalanabb napot!” kolleginám reggeli köszöntése volt, miközben küldött egy reggeli balesetről szóló hírt szemlézésre. A köszönés nem volt véletlen, hiszen már az év első napjaiban megbeszéltük: néhány év kihagyás után idén ismét cikkel készülünk majd erre a napra, aminek megírását – akárcsak korábban – bevállaltam. Ennek pedig nem más az oka, minthogy 2017-ben még a korábbi Indexen olvastam egy nagyon rövid összeállítást a Mindeközben rovatban arról, miért is éppen január harmadik hétfője a legszomorúbb napja minden évnek és ez nagyon felkeltette a figyelmem, utánaolvastam. Ez a cikk egyébként itt olvasható, de a következőkben ki is fejtem bővebben.
A képlet
Nos, az ezzel kapcsolatos elméletet éppen húsz évvel ezelőtt dolgozta ki Cliff Arnall pszichológus, aki 2005-ben egy komplex egyenlettel bizonyította az igazát. A formula számos érzelembefolyásoló tényezőt figyelembe vesz, célja, hogy meghatározza, mikor vagyunk a leginkább magunk alatt.
Az egyenlet így néz ki ( megnyugtatásul közlöm azoknak, akiknek hozzám hasonlóan mumusa a matek, ezt most nem kell megfejteni, a megoldást is azonnal közöljük 😊 ):
[W + (D - d)] x TQ
---------------------
M x Na
Az egyenlet változói: W=időjárás, D=adósságok, d=fizetés, T=a karácsony óta eltelt idő, Q=az újévi fogadalmak elbukása óta eltelt idő, M=alacsony motiváció, Na=az érzés, hogy tennünk kellene valamit.
Az indoklás
Szóval Arnall szerint január harmadik hétfője először is azért kell, hogy szomorkás legyen, mert hétfő. Szóval ez már önmagában meghatározza a hangulatunkat.
Aztán ekkorra tovatűnt az ünnep csillogása is, hiszen legtöbben már lebontották és kidobták a karácsonyfát is. Így aztán bár december 21. után egyre hosszabbak a nappalok, a téli időjárás miatt jellemzően mégis borongós, sötét a január.
Ehhez jön még hozzá az, hogy az emberek nagy része már 6-7 nap után elbukja az újévi fogadalmait, de még a legelszántabbak is csupán a harmadik hétig tartanak ki, és utána feladják vagy megunják. Plusz az ünnepek a családi kasszát is igencsak megterhelik, ekkora már mindenkinek csak egy dolog jár a fejében: az újabb fizetésnap. Hab a tortán, hogy fokozódik a monotónia érzése, ráadásul még ugye hétfő is van.
Csak marketingfogás?
Persze azt, hogy mennyi a valóságtartalma ennek az egésznek némileg árnyalja, hogy a jó professzor egy PR ügynökség megbízásából készítette el az egyenletét, így aztán azt nem lehet tudományosan megalapozottnak nevezni.
A dolog úgy történt, hogy egy légitársaság fordult Arnallhoz, akik azt szerették volna a marketingfogással kideríteni, mikor várható a legtöbb foglalás a különféle repülőutakra. Az elemzésekből végül kirajzolódott, hogy a legtöbben akkor vágynak arra, hogy távoli, akár egzotikus helyekre utazzanak, amikor igazán rettenetesnek érzik a helyzetüket. Az elmélet szerint ugyanis az emberek többsége úgy gondolja, hogy amikorra az utazás realizálódik, a helyzetük is rendeződik.
Marketing ide, PR-os oda, ma már tudjuk, a marketingakció elérte a célját, hiszen a Blue Monday, vagyis az év legszomorúbb napja bekerült a köztudatba. Bizonyíték erre, hogy ilyenkor a mai napig rengeteg újság, hírportál emlékezik meg január harmadik hétfőjéről világszerte
És akkor a végére még egy dolog, amivel az egész okfejtést kezdtük: az a fránya hétfő. Jó, oké, a cikk olvasása közben nyilván sokan mondják majd (esetleg kommentelik is), nekik semmi gondjuk a hétfővel, azonban egy kutatás szerint a „hétfőfóbia” a nyugati civilizációban igenis sokakat érint. Eszerint az a bizonyos „hétfőfóbia” vasárnaponként pontosan 16 óra 13 perckor kezdődik el.
Így éld túl!
A szakemberek szerint egyébként magunk is tehetünk azért, hogy túléljük a mostani szürke, szomorú napokat, köztük a Blue Monday-t is. Azt mondják, fontos, hogy törődjünk magunkkal, és legyünk megértőek akkor is, ha elbuktuk azt a bizonyos fogadalmat, keress kikapcsolódási lehetőséget, szórakozz!
Aztán hasznos lehet a lehetőségekhez képest minél több időt tölteni a friss levegőn, ez ugyanis jó hatással van a mentális egészségre. Akár már egy közeli parkban tett séta is sokat segít, hogy jobban érezd magad és csökkentsd a szomorúságod.
Nem árt megfontolni azt is, hogy csökkentsük a képernyő előtt töltött időt, tanulmányok mutatták ugyanis ki, hogy közvetlen összefüggés van a képernyő előtt töltött idő és bizonyos egészségügyi problémák kialakulása között. Utóbbiak közé tartozik például a fejfájás, az alvási nehézségek és a mentális problémák. Igyekezz kicsit elszakadni a telefon és internet görgetésétől.
Az állandó tervezés helyett nem árt néha megélni a jelent, lazítani kicsit, végül pedig a kreatív tevékenységek is pozitív érzelmeket váltanak ki belőlünk,ráadásul a szorongást is csökkentik.
