Az Északkelet-magyarországi Regionális Régészeti Konferenciát tizenkettedik alkalommal szervezték meg a Herman Ottó Múzeum munkatársai. Hétfőn a Miskolci Galéria Rákóczi-házában várták kollégáikat, illetve a társszakmák képviselőit. Idén a közösségi régészetet és a tudományterület társadalmi hasznosulását helyezték a középpontba.
A konferenciasorozat 2012-ben jött létre azzal a céllal, hogy a régióban tevékenykedő régészek legalább évente egyszer, nagyobb körben is találkozhassanak egymással, és első kézből halljanak kollégáik felfedezéseiről. A rendezvény sikerességét jól mutatja, hogy évről évre egyre több érdeklődőt látnak vendégül Miskolcon. Hagyományosan érkeznek előadók több külföldi és hazai múzeumtól, egyetemről és kutatóközpontból is. Idén előzetesen nagyjából ötvenen regisztráltak az eseményre, viszont több mint hetvenen jelentek meg a konferencia helyszínén – emelte ki Kovács Nikolett, a Herman Ottó Múzeum régésze, a rendezvény főszervezője. Az előadók olyan érdekes témákat feszegettek, mint a régészet, az örökség és a turizmus kapcsolata – tette hozzá.
Szörényi Gábor a Herman Ottó Múzeum régészeti igazgatóhelyettese nyitotta meg a konferenciát. A szakember elmondta, hogy a múzeum szó görög eredetű jelentése „a múzsák találkozási helye”, amely nemcsak fizikálisan értendő. Az idei cél kifejezetten az volt, hogy társszakmák képviselői is részesei lehessenek a találkozásnak. Így művészettörténészek, építészek, nemzeti parkok munkatársai, de egyetemi hallgatók, valamint laikusok is érdeklődtek a rendezvény iránt. Az eseményen a régészek szakmai titkokat, történeteket is megosztottak az érdeklődőkkel – hangsúlyozta. Az esemény társadalmi hasznosulása pedig az, hogy nem kell terepre – mondjuk egy ásatásra - menniük az embereknek ahhoz, hogy megismerhessék a régész munkáját.
A vendégeket köszöntötte még Tankó Károly, a Magyar Régész Szövetség elnöke, aki kifejtette, hogy számos olyan tudományos eredményt ismerhettek meg az előadások által a résztvevők, amelyeket már korábban a régióban elindult nagyívű projektek lezárását követően publikáltak. A társszakmák képviselői a konferencián adatokat, információkat kaphattak, amelyeket később fel is használhatnak saját kutató munkájukhoz. A tudomány iránt érdeklődő laikusok pedig információkkal gazdagodhattak. A régió nagyon termékeny, a Sajó és a Hernád völgye rendkívül gazdag régészeti lelőhelyekben – hangoztatta a szakértő. Korábban az M3-as és M30-as autópályák építésekor több jelentős régészeti lelőhelyet tártak föl, melynek a leletanyagát a látványraktárban lehet megtekinteni – fűzte hozzá.
A rendezvény a Tímármalom utcai Régészeti Látványraktárban zárult, ahol a tárlat kulisszatitkaiba avatta be a szakembereket Szörényi Gábor, választ adva többek között arra is, hogy miért pont a raktárbázison építették fel a kiállítást.
