Ugrás a tartalomra

Óriási, 66 millió évvel ezelőtti becsapódás nyomait őrző kövületeket tártak fel

Létrehozva
Gigászi aszteroida becsapódásának 66 millió éves nyomait őrzik azok a kövületek, melyeket Észak-Dakotában tártak fel – írta a BBC hírportálja.
Kép
Forrás: archaeologynewsnetwork.blogspot.com

Az égből záporozó kőtörmeléket találták meg azokban a hal- és fafosszíliákban, melyek feltárásáról az amerikai tudományos akadémia lapja (PNAS) aktuális számában közöltek tanulmányt a Kansasi Egyetem kutatói. Az üledékek arról is árulkodnak, hogy a kitört fákra és az elpusztult halakra víz is zúdult, ami a Chicxulub nevű, 12 kilométer széles aszteroida becsapódása keltette tórengésből származott. A 66 millió évvel ezelőtti katasztrófához köthető az úgynevezett kréta-tercier kihalási esemény, amikor számos növény- és állatcsoport, köztük a dinoszauruszok is eltűntek a Földről.

Amikor a kisbolygó a mai Mexikói-öbölnél a Földnek ütközött, több milliárd tonna olvadt és gőzzé vált kőzet lökődött minden irányban az égbe és zuhant vissza a talajra akár több ezer kilométeres távolságban a becsapódástól.

Robert DePalma, a Kansasi Egyetem munkatársa és kollégái, akikkel a Tanis nevű ásatási helyen dolgoztak, arról számolt be, hogy a becsapódás utáni legfeljebb néhány óra történéseiről árulkodnak a kövületek. A tanisi leletek azt a pillanatot őrzik, amikor a gyöngyszemnyi kődarabok visszazúdultak a talajra és útjukban mindent elpusztítottak. A megkövült halak kopoltyúiban megtalálták a becsapódás törmelékét, melyet a tó vizével együtt nyeltek le. A fák gyantájából megkövesedett borostyánkő is jól kivehetően őrzi a szemcséket.

Geokémikusok a leletek korát 65,76 millió évesre tették, ami megfelel a világ más helyein talált hasonló törmelékek korával. Az üledék elhelyezkedéséből a tudósok megállapították, hogy a területre hatalmas víztömeg zúdult, ami – a távolság miatt – nem lehetett a becsapódás keltette tengeri szökőár, hanem tórengés volt, melynek vízárja minden útjába eső dolgot felkapott és összekavarva dobta vissza őket úgy, ahogy a kutatók most feltárták.

„Édesvízi halak, szárazföldi gerincesek, fák, ágak, tuskók, tengeri puhatestűek keverednek itt egymással egyetlen üledékrétegen belül. A cunaminak legalább 17 óra kellett volna, hogy a krátertől ideérjen, a rengéseknek azonban néhány tíz perc is elég volt” – mondta DePalma.

Ez is érdekelhet

Erdélyi árvíz
A víz levonulóban, az emberi tragédiák maradnak
VilágHavaria
Sok nagyborosnyói árvízkárosultnak szó szerint semmije sem maradt, adományokkal segíthetünk.
Útra kész a második magyar űrhajós.
Kapu Tibor várhatóan június 10-én indul a Nemzetközi Űrállomásra
VilágTudomány
Az Axiom-4 nemzetközi űrmisszió legkorábban június 10-én, helyi idő szerint 8 óra 22 perckor (közép-európai idő szerint 14 óra 22 perckor) indulhat el a floridai Kennedy Űrközpontból a Nemzetközi Űrállomásra Kapu Tibor magyar kutatóűrhajóssal a fedélzetén - hangzott el a küldetésről tartott keddi online sajtótájékoztatón.
Függőlegesen szerelik fel a napelemeket, de még nem őrültek meg
VilágGazdaság
Bajorországban épült meg az első úszó napelemes rendszer függőleges elrendezéssel.
Jelentős károkat okozott az árvíz a székelyföldi Nagyborosnyón
VilágHavaria
A magyar Ökumenikus Segélyszervezet is segítséget nyújt a megáradt Zágon és a Kovászna folyók között rekedt településen.