„Ez határozottan nem része az iraki kormány és az Egyesült Államok közötti egyezménynek” – hangoztatta a politikus. Hozzáfűzte, Bagdad nem akarja, hogy Irak felvonulási terület legyen bármiféle ellenséges akcióhoz bármelyik szomszédja ellen, beleértve Iránt is. Majd hangsúlyozta: országának „nincs szüksége még egy háborúra”.
Az interjúban Barhám Száleh megkérdőjelezte a szankciós politika hatékonyságát. Mint fogalmazott, büntető intézkedésekkel nem lehet megváltoztatni egy ország magatartását és politikáját. „Mi, Irakban az 1990-es években szenvedtük meg a szankciós politikát, és ennek pusztító hatásait az iraki társadalom mind a mai napig érzi” –fogalmazott.
Arra az újságírói kérdésre, hogy vajon lát-e párhuzamot az iraki háború megindítása előtti helyzet és a mostani, Irán körüli feszültség között, az iraki elnök azt válaszolta, hogy Szaddám Husszein „a történelem egyedülálló esete” volt. Mindazonáltal hozzátette: párhuzam annyiban van, hogy „könnyű háborút indítani, de nagyon, nagyon nehéz befejezni”.
Donald Trump amerikai elnök még februárban a CBS televíziónak adott nyilatkozatában azt mondta, hogy az Egyesült Államok azért akarja megtartani egyik iraki támaszpontját, mert onnan „kicsit szemmel tarthatja Iránt, mert Irán az igazi probléma a térségben”.
Irak, bár területén amerikai katonai bázisnak ad otthont és az Egyesült Államok szövetségese, szoros kapcsolatokat ápol a szomszédos Iránnal is.
