Az önkormányzatok augusztus 31-ig tehetnek előzetes nyilatkozatot a Nemzeti Víziközmű Zrt.-nek az integrációs szándékukról. Túl sok mozgásterük mondjuk nincsen, az állam ugyanis világossá tette, csak azok a helyhatóságok számíthatnak a veszteséges víziközmű cégek esetében segítségre, pótlólagos forrásra, amelyek önként felajánlják egyébként döntő többségében igen értékes víziközmű vagyonukat az államnak, írja a Magyar Narancs.
Az önkormányzatok november elsejéig kaptak határidőt, hogy minden szükséges döntést meghozzanak a közművagyon államnak történő ingyenes „felajánlásáról.” Hogy az üzenet teljesen egyértelmű legyen, jelezték a szolgáltatóknak: a hiányuk/veszteségük finanszírozása csak és kizárólag a 2022-es évre vonatkozik.
A hazai víziközműcégek a rezsicsökkentés 2013. január elsejei bevezetése óta döntő többségében veszteségek. Ám a mostani áram- és gázáremelés végképp eldöntheti azt a kérdést, hogy a feladatkörüktől és forrásaiktól nagyobb részt megcsupaszított önkormányzatok mennyire képesek megtartani a víz- és szennyvízszolgáltatást nyújtó gazdasági társaságaikat.
A Gyulai Közüzemi Kft. üzemeltetésében lévő szolgáltató - az ország számos más önkormányzati tulajdonú víziközműcégéhez hasonlóan – veszteségesen működik, csak ebben az évben várhatóan 300 milliós veszteséget kénytelen majd elkönyvelni.
A Magyar Narancs beszámolója szerint a viharsarki városban még a Fidesz vezette városvezetés is felháborodott a Fidesz-KDNP-kormány Palkovics vezette minisztériumának „feltételein.” A kormánypárti Görgényi Ernő polgármester a csütörtöki rendkívüli testületi ülésen kifejtette,
szíve szerint nem adná a céget az államnak, mert az a legjobb helyen önkormányzati tulajdonban van.
Ráadásul Gyulán speciális a helyzet. Ugyanis az itteni víziközmű szolgáltatást végző cég egyben ellátja a hulladékgazdálkodási és parkolási feladatokat, ráadásul a Gyulai Közüzemi Kft. működteti az fürdővárosban lévő több száz önkormányzati ingatlant is. Kérdés, ezekkel mi lesz, ha a céget egy roppant gyors döntési sorozat révén ingyen átadják az államnak. Az is bonyolítja a helyzetet, hogy 2023. december 31-ig a gyulai önkormányzatnak nagyon kedvező árú árambeszerzési szerződése van. Ez azt jelenti, hogy kivédekezhetik az elkövetkező 15 hónapot, hátha addig változik a helyzet.
Ugyanakkor felkészülnek a legrosszabb forgatókönyvre, így tárgyalást kezdeményeznek a Nemzeti Vízmű Zrt.-vel a vagyonátadás kérdéséről és arról, hogy a nem tisztán víziközmű szolgáltató társaság, a Gyulai Közüzemi Kft. más ágazataival és azok működtetésével mi legyen.
Az általuk nyílt zsarolásnak nevezett ügymenetre hivatkozva a képviselő-testület két ellenzéki képviselője, Leel-Őssy Gábor (DK) és Galbács Mihály (MMM) nem szavazta meg az előterjesztést. Galbács a vitában elmondta, számára nem kérdés, hogy a víziközmű cégek esetében az állami tulajdon átmeneti lesz, aztán majd kiírnak egy koncessziót, amelyet egy NER-lovag, talán éppen közülük a legnagyobb, Mészáros Lőrinc fog nyerni. Aki így újabb, elképesztően nagy és stratégiai vagyonnal gazdagszik majd – a Fidesz hathatós segítségével.
A miskolci önkormányzat hétfőn tartott rendkívüli testületi ülést, ahol a városatyák döntöttek arról, megkezdje-e Miskolc a tárgyalásokat a kormánnyal a MIVÍZ további sorsáról.
